Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 3 (127. szám) - Rendkívüli ülés kezdeményezésének visszavonásáról - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
583 mondatokban magukra ismernek. Elkerülendő mai, sokadszor elmondott kritikájukat, még a mostani napirend előtti hozzászólásomat megelőzően valamennyi parlamenti párt frakciója vezetőjének elküldtük azokat az adóhatástanulmányokat, amelyek az eddig napvilágra került, átfogó adójavaslatokról készültek. M i több - csak tájékoztatom önöket , miután a múlt hét végén napvilágot látott volt pénzügyminiszterünk tollából egy újabb javaslat, aki az interneten elkezd böngészni, megtalálhatja Bokros Lajos pénteken tett indítványának mára elkészített első, előzetes hatástanulmányát is. Természetesen nem kérjük, nem kívánjuk önöktől, hogy ma erre reagáljanak, időnk sok van, először a rendszerváltozás óta hónapokat fogunk eltölteni azzal, hogy megvitassuk az adókérdéseket - ebbe a vitába szeretnénk önöket is invitálni. Ez egy nehezebb vita, mint a 300 forintos vita, de önök tehetséges, nagyravágyó emberek, nyilván alig várják a pillanatot, hogy bekapcsolódhassanak ebbe. A kormány nevében alkalmas időpontban, valamikor március végén azt fogjuk javasolni, hogy itt az Orsz ággyűlésben legyen egy adóvitanap, még azt megelőzően, hogy a kormány a maga álláspontját kialakítja. Több hét fog rendelkezésre állni, hogy önök végiggondolják, mit javasolnak Magyarországnak. (13.20) Van olyan párt, amelyik családi adózást javasol. Akkor azt javaslom, hogy mutassa be épp olyan részletesen gondolatait, mint ahogyan például a hatástanulmányban lehet látni, sőt, azt is ajánljuk, hogy a Pénzügyminisztérium mindenkinek kidolgozza javaslata következményeit. Hadd lássuk, hogy a szép álmok és ter vek mögött milyen valóságos számok vannak. Számok vitatkozzanak számokkal, következmények következményekkel, kedvezményezett csoportokat hasonlítsunk össze más kedvezményezett csoportokkal, vagy éppen azokat, akik egy ilyen átalakításnak nem a kedvezményez ettjei. Mindazok, akik Széchenyi idézetére reagálva szeretnek hazafinak mutatkozni, hát most mutassák meg hazafiságukat abban, hogy itt a parlamentben, legyenek bár ellenzékiek vagy éppen kormánypártiak, elmondják, hogy egészen pontosan milyen adó- és szoc iális javaslataik vannak. Mi annyit tudunk megtenni a partnerség jegyében, hogy minden javaslatot ugyanazokon a modelleken futtatunk végig, amelyeket a kormány a maga javaslataiban is használ; egymás mellé lehet majd tenni. Nem egyszerűen úgy elvileg lehet majd fogalmazni a nemzet felemelkedéséről, nagyságáról és arról, hogy mennyire szeretnénk, hogyha a nemzet virulna, hanem egészen konkrétan itt lesz a lehetőség, hogy kereszténydemokraták, egykor fiatal, mára kevésbé fiatal, és nem is tudom, mennyire demo kraták, a Magyar Demokrata Fórum képviselői és a kormánypártiak összehasonlítsák adó- és szociálisrendszerjavaslatukat. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor legfeljebb még azt érdemes végiggondolnunk, hogy ugyanilyen parlamenti vitanapot fogunk az új tudás prog ramjáról vagy az új tulajdonosi programról itt a parlamentben szervezni, rendezni azért, hogy még mielőtt a kormány ebben állást fog foglalni április végén, valamennyi ügyben, előtte ismerjük a hazáért aggódó valamennyi képviselő és képviselőcsoport nagyon konkrét véleményét és javaslatát. Természetesen tudatában vagyok annak, hogy önmagában adócsökkentéssel, járulékcsökkentéssel a magyar gazdaság alapfolyamatai nem változtathatóak meg. Ennyire naiv nem vagyok. Az adó- és járulékcsökkentés önmagában nem cso daszer. Ezt mondtam 2006ban is. Volt, aki azzal kampányolt, hogy egyszerű a feladat: csökkenteni kell a járulékot, ebből növekedni fognak a bevételek, a növekvő bevételekből pedig majd fizetünk 14. havi nyugdíjat. Ez nemcsak hogy képtelenségnek és butaság nak hallatszott akkor is, annak hallatszik ma is, de nyilvánvalóan a választók tudatos megtévesztésének a szándéka vezérelte ezeket a mondatokat. Ennél többre van szükség. Legalábbis elsősorban szükség van költségvetési mozgástérre, mert aki járulékot és a dót csökkent, annak tudnia kell, hogy kevesebb bevétele lesz. Ezt csak olyan mértékben teheti meg, amire a költségvetésében van mozgástér, és bizony, az elmúlt másfél év éppen arról szólt, hogy ez a mozgástér megteremtődött.
