Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 26 (126. szám) - A kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés, valamint a kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - WINKFEIN CSABA, a kábítószerügyi eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
512 (10.00) Az egyéb tiltott drogok tekintetében kevésbé kedvező a magyarországi népesség érintettsége. Az ecstasy, az amfetamin, illetve az LSD életprevalenciaértéke alapján már a felső középmezőnyben helyezkedünk el. A 13 ország sorrendjében hazánk az ötödikhatodik leginkább érintett ország. Az egyéb tiltott drogok relatíve nagyobb mértékű magyarországi elterjedtsége azt is jelenti, hogy ugyan más országokhoz hasonlóan Magyarországon is megfigyelhető a kannabisz domin anciája a szerstruktúrában, azonban ez relatíve kisebb mértékű. Emellett Magyarországon az egyéb drogok elterjedtségi sorrendje is némileg másként alakul, az ecstasy valamelyest inkább, a kokain pedig kevésbé elterjedt, mint az Európai Unió más országaiban . A kábítószerfogyasztás okozta halálozási adatok alakulását is megvizsgáltuk. Azt kell hogy mondjam, hogy a következőkben nincs ellentmondás, hiszen ez a múlt heti bizottsági meghallgatásokon megkérdőjeleződött. A jelentésben szereplő 25 fő a drogfogyasz tással közvetlenül összefüggő, csak illegális szerekre vonatkozó országos statisztikai adatgyűjtési program információit tartalmazza, nincs ebben a csoportosításban benne például a szerves oldószer, altató, nyugtató okozta halálozás. Az együttesen legális és illegális szer miatti halálesetek száma 243. Továbbá megnéztük a fertőző betegségek helyzetét a droghasználók körében és a problémás szerhasználat elterjedtségét. Problémás szerhasználó az, aki amfetamint, ópiátszármazékokat fogyaszt és/vagy intravénás szerhasználó, tehát a súlyosabb esetek. A bizottság ezenkívül betekintést nyert és megismerkedett a kábítószerprobléma kezelésének állami és civil intézményeivel. A kábítószerprobléma kezelése szempontjából a kormányzati, önkormányzati és nem kormányzati szereplők tevékenységének egyaránt nagy jelentősége van. Nagyon fontos, hogy kialakultak és funkcionálnak a kormányzati és helyi szintű koordinációs szervek, így a kábítószerügyi koordinációs bizottság, illetve a kábítószerügyi egyeztető fórumok. Magyaror szágon mintegy 89 helyszínen léteznek kábítószerügyi egyeztető fórumok, jelenleg 70 ilyen részesül támogatásban a központi költségvetésből. Ezenkívül ma Magyarországon ezen a területen körülbelül 150160 civil szakmai szervezet működik, a finanszírozásukat pályázatok által biztosítják, továbbá a korábbi eseti bizottság J/19280. számú jelentése részletesen foglalkozott a hazai drogstratégia feladatainak nemzetközi kontextusban történő vizsgálatával. A mi bizottságunk is megvizsgálta az aktuális állapotokat e bben a kérdésben. Magyarországra számos jelentéstételi kötelezettség hárul európai uniós és ENSZvonatkozásban, amely jelentéstételi kötelezettségeinknek az elmúlt időszakban eleget tettünk. Nagyon fontosnak tartottuk a drogbetegek ellátását biztosító egés zségügyi és szociális ellátórendszer helyzetének vizsgálatát, mivel főleg változó rendszerekről van szó. Nagyon fontos arra figyelnünk, hogy azok számára, akiknek szüksége van a kezelésre, lehetővé tegyük a szükségletüknek megfelelő ellátásokat, ugyanakkor az ellátásba terelés, irányítás is nagyon nehéz dolog, miután rejtőzködő problémáról van szó. A bizottság megvizsgálta a drogbetegellátás vonatkozásait az egészségügyi szerkezetátalakítás kihatásai tekintetében. A bizottsági tapasztalatoknak is köszönhető en, illetve az eseti bizottság kezdeményezésére, javaslatára 2007. július 1jétől a vizitdíj, valamint a kórházi napidíj megfizetése alól mentességet élveznek a kábítószerfüggőségben szenvedők. A bizottság a jövőben is kiemelten fontosnak tartja az egészs égügyi átalakítás további kihatásainak nyomon követését, javaslatok megfogalmazását a szerhasználók ellátásba juttatása érdekében. Részben foglalkozott a bizottság az ártalomcsökkentő programokkal, amelyek szerepe a HIV- és hepatitisprevencióban mind az eg yéni, mind a társadalmi károk mérséklése szempontjából fontos. Ezt a munkát a következő időszakban a bizottság folytatja. A bizottság kiemelten foglalkozott a prevenció, a megelőzés tárgykörével. A korábbi eseti bizottság is megállapította egy, a drogstrat égiát értékelő beszámolója alapján, hogy a nemzeti stratégia fejlesztésének legsikeresebb része a prevenció, a megelőzés, ahol is számos újdonság valósulhatott vagy valósul meg. A prevenciós tevékenység elterjedtségének növelése, a kiszámítható finanszíroz ás, valamint a minőségi sztenderdek közzététele és módszeres alkalmazása a jövő fontos
