Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 25 (125. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter:
424 van, hogy önök azt mondják, hogy nem fognak a társadalom terhei növekedni, nem fog emelkedni a vizitdíj, nem fog emelkedni a kórházi napid íj, nem fog emelkedni semmi, sőt csökkeni fognak; mondják önök, csak maguk se hiszik. Sajátos volt a biztosítási rendszerben az, hogy önöknek azon felül, hogy forrást vonjanak be az egészségügybe, semmi más nem jutott eszükbe, mint az, hogy elvonjanak vala kitől pénzt. Az, hogy csinálni pénzt, ebben a konstellációban az Országgyűlés baloldali felének abszolút nem jutott eszébe. Közben ugyan észrevették, hogy tönkrement a nemzeti egészségipar, amelyik a forrásbevonásra alkalmas lett volna, közben ugyan észrev ették azt, hogy igazából sok helyről, sok más helyről, többek között a járulékfizetés teljes kiszélesítésével, akár esetleg az orvoslás határon túlivá, nemzetközivé tételével lehetne járulékfizetést bevonni, ez fel sem merült, csak azoktól az emberektől el vonni, akik itt élnek Magyarországon. Nem merült fel az sem, amit hosszú évek óta kértünk, hogy a gyógyítókasszának ágazati felosztása legyen. Ennek következtében gyakorlatilag számolatlanul ment egyes ágazatok javára ki a pénz a rendszerből, és a megtakar ítás gyakorlatilag másutt sehol nem jelentkezett. A harmadik dolog az, hogy semmilyen folyamatos, nyilvánosság által felügyelt kontroll nem volt. Nem volt működési autonómia, nem volt ciklusos gazdálkodás, amit nagyon sokszor kértünk, a há ziorvosok közvetlen felügyelete és a kórházi orvosok által választott szervezet nem működött, gyakorlatilag az egészségügyi kiadások tőlük függetlenül jelentek meg. Elgondolkoztató, hogy az új biztosítási rendszer már a tervezés szintjén inszufficiens, his zen körülbelül 4050 milliárd forintos költségnövekedéssel számolhatunk. Az Egészségügyi Minisztérium gyakorlatilag megszűnt irányító szervévé válni a magyar egészségügynek: hiányzik az új struktúra, a magasabb kvalifikáció, a nemzetpolitikai célkitűzések, a szakmai kollégiumi rendszer bevonása az irányításba. Elmaradt a Zöld könyvben is ígért decentralizáció, a kutatásfejlesztés orvosi körökbe vonása, az alkalmazott kutatásnak a nemzeti egészségiparban való rövid távú felhasználása. Nem készült terv a hos szú távú struktúraváltásra, az alap- és kórházi ellátás egységesítésére, annak az emelésére szervezetében és színvonalában. Nincs egységes informatikai rendszer, sem irányítási rendszer, ennek pillanatnyilag még az alapjait sem látjuk, és nincsen a nemzeti biztosító alkalmazásában lévő valódi, de az ellátási egységekhez, tehát a kórházakhoz delegált nemzeti felügyelet. Nincs valódi betegségmegelőzés, a betegségmegelőzés teljesen általános jellegű, nem családi, és az alapja nem az eredményesség, a lelki megő rzésről pedig egyáltalán nem is gondolkodnak, nincsenek programok: jól születni Magyarországon, egészséges család, hatékony gazdaság, biztos jövő és hogy az idősek életminősége nemzeti ügy. Ezek után kérdezem azt, hogy mi van. Nem kellene elgondolkoznia a jelenlegi minisztériumnak azon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy amit az elmúlt időszakban tett, annak az inszufficienciája maga után vonná azt … ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Frakcióvezetőhelyettes úr! DR. NAGY KÁLMÁN ( KDNP) : …hogy fel kellene számolni azt az irányítási rendszert, amelyik jelenleg működik? Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A kormány részéről megadom a szót Horváth Ágnes egészségügyi miniszter asszonynak. Miniszter asszony! DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megint csak ismételni tudom magamat már nagyon sokadszor: képviselő úr, a vizitd íj és a kórházi napidíj mértéke 300 forint, és 300 forint is marad a mérték.
