Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 19 (124. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
398 ha meg szeretné hosszabbítani. Én ezt úgy tekintettem, hogy természetesen ezt kérte a képviselő úr, ezért aztán csak jeleztem könnyedén, hogy ez az egy perc is le fog nemsokára telni. Köszönöm szépen, képviselő úr, urak. Úgy látom, hog y több fölszólalási igény nincsen. Kérdezem államtitkár urat, hogy kíváne reflektálni. (Dióssy Gábor nemmel int.) Nem kíván most reflektálni a vitában elhangzottakra. Tisztelt Országgyűlés! Az együttes általános vitát így akkor lezárom. Mivel az előterjes ztéshez módosító javaslat érkezett, az egyik határozati javaslathoz mégpedig, miután a jelentéshez nem lehet módosítót benyújtani, ezt el is fogja utasítani majd természetesen a Ház vezetése, mert ilyen is érkezett. De határozati javaslat az egyikhez érkez ett, így a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül majd természetesen sor. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontjaink tárgyal ásának a végére értünk. Most napirend utáni felszólalásra fog sor kerülni. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Horváth János képviselő úr, a Fidesz képviselője: “Köszöntjük a 90 éves CsicseryRónay Istvánt” címmel. Képviselő úr! (Dr. Horv áth János: Elnök Úr! Egykét másodperc, amíg megtalálom. Megtalálom rögtön.) A beszédet… (18.00) Várjunk türelemmel, azt javaslom. Természetesen az időmérő órát sem indítjuk el, csak akkor, ha úgy érzi, hogy készen áll, képviselő úr. Úgy lá tom, minden feltétel adott. Parancsoljon! Öt percben öné a szó, képviselő úr. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatom két héttel ezelőtti napirend után felszólalásomat erről a témáról, nevezetesen: CsicseryRónay Is tván köszöntése. CsicseryRónay István az Ezerkilencszáznegyvenöt Alapítvány ügyvezető alelnökeként kezdeményezte, illetve elősegítette a Kovács Béla- és a Teleki Pálszobor felállítását, Donáth György díszsírhelyre temetését, a kommunizmus magyar áldozata i emléknapjának parlamenti elfogadtatását, a Nagy Ferenc, Kovács Béla, Teleki Pálemlékév lebonyolítását, operaházi emlékműsorok Göncz Árpád köztársasági elnök fővédnöksége alatti megrendezését, az alapítvány célkitűzéseinek előadások, könyvek, tanulmány ok, a média, filmek által való előmozdítását. Irodalmi téren már 43 éves emigrációja alatt tevőlegesen részt vett a szabad világ magyarságának szellemi tevékenységében. Késői utódként dédapja, Kazincy Ferenc irodalomszervezői működésének nyomába lépett, és nem is csak irodalmi téren. Hírünk a világban címmel 14 éven át folyóiratot adott ki. Washingtonban megalapította 1953ban az Occidental Press kiadót. Többek között Márai, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Teilhard du Chardin, Gaétan Picon, Auer Pál, Szabó Dez ső műveit jelentette meg. Angol és francia nyelvű Illyés Gyulaköteteivel a Grand Prix de Poésie elnyeréséhez segítette a költőt. Az Occidental Press kiadványait az úgynevezett szellemi Marshallterv útján ezerszámra juttatta el a vasfüggöny mögé. 1958tól az írók PENszervezetének tagja, majd az emigráns PENközpont egyik vezetője lett. Máig 28 nemzetközi PENkongresszuson képviselte a magyar ügyet. Hazatérése után zenei téren sikeresen segítette repatriálni a Nyugaton Bartók után legjelentősebbnek tartott zeneszerzőket, a 43 évig emigrációban élő és nálunk a '80as évekig nonpersonként kezelt Veress Sándort, Veress Sándor Társaság és Veress Sándordíj alapítása útján. New Yorkban Bartók Bélaszobor felállításán dolgozott, Yehudi Menuhin bevonásával. Törekv ése