Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 19 (124. szám) - Jelentés a kis- és középvállalkozások 2003-2004. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről; a kis- és középvállalkozások 2003-2004. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László):
397 Most tovább folytatnám, hogy ez a hitel - hadd használjam a hitel szót , hogy ennek mennyi a juttatásértéke, most már a pénzügyi szakember vagy a közgazdász analista szempontjából úgy is nézhető, sőt kijelentem, hogy az a legvilágosabb meglátása, hogy ennek a hitelnek mennyi a juttatásrészlege és mennyi a piaci értéke; tehát az, ami a termelésre f ordítódik, és milyen módon lehetne azt megszerezni a szabadpiacon a kereskedelmi bankoktól. A kereskedelmi bank milyen kamatlábbal, milyen hosszú időre adná ezt a kölcsönt, számításba véve, hogy ugyanakkor mennyi a hivatalos banki kamatláb, a jegybanki ban kkamatláb. Tehát a kamatláb, a kamatráta, amelyik a jegybanki kamat és a kereskedelmi kamat, az egy különbség. Juttatás akkor jelenik meg, ha van egy különbség a kettő között, mert ha a kisvállalkozónak el kell mennie a bankba, és onnan kapja, akkor a bank rátával számolnak, az a piac. Tehát azt gondoljuk, és a jelentés azt sugallja nekünk, hogy van egy kormányprogram, amelyik juttatást csatornáz, és a juttatásban van egy támogatás, egy segítség. A segítség értékét jó volna tudni. Jó volna tudni, és ezt kétféleképpen lehet, és ezt kérem, és ezt tanácsolom azoknak, akik a kormányban ezzel foglalkoznak, hogy fejeztessék az ki, hogy mennyi a juttatásérték és mennyi a másik, az a kereskedelmi érték, amit szaknyelven a quit pro quo kifejez éssel használunk. Ugyanis, ha tudjuk, hogy mennyi a juttatásérték, akkor tudjuk, hogy a köz, az állam, a társadalom, az adófizető mennyit juttatott, csatornázott el oda, és mennyi az, amelyik piaci jellegű jelenlét abban a gazdasági szférában. Ennek a kife jezése rátában, százalékban, hányadban nagyon megvilágító, itt kezdődik általában a gazdaságipénzügyi analízis, az összehasonlítás, az százalékokat, rátákat használ. Aztán persze ez gyakorlatilag lefordítódik forintra, ennyi forint, ennyi euró, ennyi doll ár vagy valamilyen pénzegység függ attól a társadalomtól vagy helyzettől. Ennek kiszámítása olyan jó volna, de ez nem történik. Én magam lehet, hogy naivul, lehet, hogy túlzottan tudományosan vagy tojásfejűen évek óta emlegetem ezt itt, ebben az Országgyűl ésben is, hogy milyen jó volna, ha tudnánk ezt a juttatásértéket, mert az a döntéshozatal segítségére volna. És hogy mennyi ez a juttatásérték, még visszatérek a saját kérdésemre, függ attól, hogy mennyi a kereskedelmi kamatláb, a piaci kamatláb, és mennyi ez a szubvenciós, kedvezményezett kamatláb, és az mennyi ideig tart. Példa: ha mondjuk, 10 százalék a kereskedelmi bankok piaci kamatlába, de a juttatás révén lehet 4 százalékért hozzájutni, akkor van ott egy 6 százalék különbség. Tehát aki 100 forintot k ölcsönvesz, kölcsönkap, minden évben kap 6 forint értéket. Azt a 6 forintot megkapja voltaképpen úgy is, hogy dramatizáljam a dolgot, hogy a 100 forintot beteszi egy bankba, és a bank fizet érte 10 százalékot, ő meg csak 4 százalékért kapta. Nem egészen íg y megy, ez egyfajta egyetemi, iskolai példa, hogy az ember megmutassa, vagy kereskedelmi kamarai példa. Na most az, hogy ez hány esztendőn át történik, egy év alatt megvan a 6 forint ajándék, nyereség. Két év alatt az már 12 lesz, három év alatt 18, sőt tö bb lesz, mert van az a compound matematikai formula, és ha 100 évig tart, nem is kell 100 évig tartania, 30 év múltán már 100 százalék értékű juttatás van. Ezek a fogalmak, tisztelt kormány, tisztelt Országgyűlés, nem forognak a gazdasági és gazdaságpoliti kai analízisben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), pedig jobban éreznénk magunkat. Ennek nincs pártszíne, ez nem szocialista vagy polgári, vagy liberális, vagy konzervatív, ez tudomány, és egyformán jó volna mindnyáju nknak. Tehát valahogy én elképzelem azt, hogy ezen összefogunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), és akkor a vita arról szól, hogy az analízis élesebb legyen, és akkor jobb befektetések eredményesebbek lehetnek. Kezde te lehet ez, remélem, tisztelt Országgyűlés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , egy olyan gondolatsornak, amely a gazdaságpolitikának a javára válik. Köszönöm a meghallgatást. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, ké pviselő úr. 15 perc 49 másodperc volt. Alkalmaztunk egy új szabályt, bár ezt be kell jelenteni, az új szabály meg úgy néz ki, hogy ha a képviselő úr kéri, akkor egy perccel akár meg is hosszabbíthatom a fölszólalását, tehát lehet akár 16 perc is. A jövőben előre jelezni kell,
