Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 9 (154. szám) - A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
3470 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosí tó javaslatainak határozathozatala és lehetőség szerint a zárószavazás. Latorcai János és Salamon László képviselők, KDNP, önálló indítványát T/5121. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/5121/3. és 5. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Salamon Lász ló képviselő úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyszerre vagyok könnyű és nehéz helyzetben, amikor a törvényjavaslat vitájában elhangzottakra válaszolnom kell. Abból a szempontból könnyű a helyzetem, hogy a vitában egyedül Herényi Károly képviselőtársam szólalt fel, az MDF részéről, illetve a kormány képviseletében Avarkeszi Dezső államtitkár úr fejtette ki a kormány álláspontját az általam elmondott és egyben a Kereszté nydemokrata Néppárt álláspontját is tartalmazó expozéra. A részletes vitában pedig hozzászólásra nem is került sor. Nehéz helyzetről pedig azért beszélhetek, mert egy ilyen soványka vita után az az érzésem, hogy nem tárgyaltunk meg minden kérdést alaposan, illetve szükség lett volna arra, hogy minden párt legalább egy felszólalás erejéig kifejtse a véleményét. Fontosnak tartottam volna, hogy például a kisebbségi kormányt támogató szocialista frakció megszólalására sor kerüljön. Ebben a helyzetben most az a feladat hárul rám, hogy a kormány ellenérveire, illetve Herényi képviselőtársam módosító javaslatokban is megfogalmazódott álláspontjára megtegyem észrevételeimet. Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviselője részletesen kifejtette, hogy miért ellenzi a sz ínesfém és színesfémötvözetek eltulajdonításával kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések szigorítását. Azt az ellenérvet, hogy a büntetések szigorítására azért nincs szükség, mert egyrészt más eszközök használata volna kívánatos, másrészről a bűncselekmények felderítettségét kellene javítani, változatlanul indokolatlannak tartjuk. A más eszközök igénybevételének szükségessége ugyanis nem teszi fölöslegessé a büntetések szigorítását. A bűncselekmények felderítettségének javítása pedig mit sem ér, ha az elkövet őknek a büntetésektől nincs okuk félni, mert azok olyan enyhék. Megalapozatlan a kormány képviselőjének az az ellenérve is, hogy törvényjavaslatunk, úgymond, normavilágosságot nélkülöző fogalmat iktatna a büntető törvénykönyvbe. A színesfém és színesfémötv özet fogalma köznyelvi értelemben egyértelmű, és ezt a fogalmat más jogszabályok is használják. De ha nem így lenne, akkor is módja lenne a bíróságoknak az említett fogalmakat értelmezni. Súlytalan a kormánynak az az ellenérve is, hogy a lopás büntetőjogi kategóriájának egyes minősített esetei önmagukban is magasabb büntetési tétellel fenyegetik a színesfémlopáshoz kapcsolódó egyes elkövetési magatartásokat, illetve hogy a színesfémmel és színesfémötvözetekkel kapcsolatos lopási cselekmények némelyike önmag ában is más, súlyosan minősülő bűncselekményt valósít meg. Ezeknek az ellenérveknek a tényszerű igazsága nem teszi szükségtelenné azt, hogy a színesfémre és színesfémötvözetekre történő elkövetés önmagában is súlyosabban minősülő esetet képezzen. A kétszer es büntetőjogi minősítés, vagyis egyszerűen mondva a kétszeres szigor büntetőjogunkban nem idegen, és azon esetekben, amiről most tárgyalunk, szükséges is. Másrészt a színesfémre és színesfémötvözetekre elkövetett lopás nem mindegyik esetére érvényes a kor mány előbb említett ellenérve. Végül az orgazdaság tekintetében - amely cselekmény pedig, úgymond, motorja ezeknek a lopási cselekményeknek - a kormány képviselője által említett szigorúbb büntetőjogi megítélések lehetősé ge a jelenlegi szabályozás mellett kizárt. Rátérve Herényi Károly módosító javaslataira, illetve Vas János képviselő úr ezekhez kapcsolódó módosító javaslataira: ezekkel alapvetően az a probléma, hogy a kormány szigorításokkal szembenálló álláspontjához ig azodva gyakorlatilag azt akarják kivenni a törvényből, amiért azt előterjesztettük. Módosító javaslataik elfogadása esetén a szigorítási szándéknak csak töredéke
