Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LAKOS IMRE (SZDSZ):
3335 Testület csatlakozzon az európai akkreditálá si együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodáshoz, és ezáltal ne csak kétoldalú kapcsolatok révén - ahogy az előterjesztés kiegészítésében államtitkár úr mondta - legyen lehetőség a nemzeti akkreditáció elismertetésére, hanem az Unió területén telj es körben mód legyen a magyar nemzeti akkreditáció elfogadtatására. A Nemzeti Akkreditáló Testület egy nagyon komoly szakmai pályát futott be, és úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés, amelyet Lakos Imre képviselőtársammal együtt önálló képviselői indítvá nyként korábban benyújtottunk, egy igen sürgető törvényhozási lépést igényel, és ennek ez az előterjesztés a legjobb tudomásunk szerint jelenleg eleget tesz. Azt hiszem, hogy érthető, hogy az európai kölcsönös elismerési megállapodás nagyon szigorú szabály okat határoz meg a nemzeti akkreditáló testületek számára, és úgy gondolom, hogy a törvény elfogadását követően a Nemzeti Akkreditáló Testület meg fog felelni ezeknek, tehát rendelkezik azokkal a szakmai kapacitásokkal, és képes lesz erre a kiegyensúlyozot t, magas színvonalú szakmai működésre, amelyre a csatlakozáshoz szükség van. Az európai akkreditálási együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodáshoz való csatlakozás a magyar cégeknek azt jelenti, hogy külföldön végzett tevékenységük folytatásához nem kell az adott ország akkreditálását megszerezniük, hanem a Magyarországon megszerzett akkreditálásuk automatikusan érvényes lesz. Ez azt jelenti, hogy a szerződő félnek, tehát jelen esetben a Nemzeti Akkreditáló Testületnek meg kell felelnie a MSZ EN I SO/IEC 17011es számú harmonizált európai szabványnak, illetve más hasonló alkalmazandó irányelveknek. De ahhoz, hogy az ezeknek a szabványoknak való megfelelést eredménnyel alkalmazhassa, szükséges a jelen törvénymódosítást elvégezni, és ezt mielőbb hatál yossá tenni. Kérem képviselőtársaimat, hogy a parlamenti tárgyalás lefolytatásával, illetve a törvénymódosítás elfogadásával ezt mielőbb tegyék lehetővé. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalás ok következnek, a Házszabály szerint 15 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Lakos Imre képviselő úrnak, az SZDSZ képviselőjének, aki írásban jelezte felszólalási szándékát. LAKOS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A hogy itt az államtitkár úr felvezetéséből, Józsa úr hozzászólásából hallatszott, ez egy ízigvérig szakmai törvényjavaslat. Nagyon kevés politikát lehet benne látni, de mégis a hatása politikailag is érzékelhető, hiszen a magyar vállalkozásokban, a magyar gazdasági életben egy olyan részterület, amelynek a hatása azért számottevő, és ennek a szabályozásnak a hiánya, amelyet ez a törvényjavaslat kíván pótolni, viszont érzékelhető volt most már az elmúlt években, és számos problémát vetett fel. A nemzeti akkr editáló testületek működésének egységesítése céljából az európai és nemzetközi szabványosító szervezetek 2005ben alkották meg azt az uniós szabályozást, amely harmonizált európai szabvány alkalmazásaként 2006. január 1jétől minden nemzeti akkreditáló tes tület számára kötelezővé vált annak érdekében, hogy az európai és nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodások lehetővé tegyék azt, hogy az akkreditált megfelelőséget értékelő szervezetek jegyzőkönyveit, tanúsítványait nemzetközi szinten is el lehessen i smerni. A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXXVIII. számú törvény megjelenésekor az Európai Unió tagállamainak akkreditáló testületeit tömörítő európai akkreditáló együttműködés jel ezte, hogy a törvény egyes rendelkezései nincsenek összhangban a harmonizált európai szabvány előírásaival. A magyar megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységének elismerése és ezáltal a magyar gazdaság szereplői piacképességének növelése érdekében a N AT 2006ban megerősítette azon szándékát, hogy az európai és nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodások aláírója legyen - azzá akart válni , és ehhez kérte a szakértői értékelések mielőbbi lefolytatását.
