Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP):
3297 annak a problémának a rendezésére sem, hogy a megelőző években felvett hosszú lejáratú hitelek törlesztését és a felvett hitelek kamatait az adósságkorlátnál figyelembe kelle venni. Úgy látom, és javaslom i s a képviselőtársaknak, hogy ebben a formában ez a törvényjavaslat az önkormányzatok számára elfogadhatatlan. Egy próbaszámítást is végeztek jó néhány önkormányzatnál az elmúlt évi költségvetési számokkal, amely azt eredményezte, hogy az önkormányzatnak ne mcsak az új fejlesztési elképzeléseiről kellett volna lemondani, de a folyamatban lévő beruházások fedezetét sem tudta volna biztosítani. Erre figyelemmel a FideszMagyar Polgári Szövetség ezt a törvényjavaslatot részben mint alkalmatlant ennek a kérdésnek a kezelésére, részben pedig azért, mert az önkormányzati autonómiát messzemenően sérti, elutasítja, nem támogatja a zárószavazás során. Köszönöm a figyelmüket. (Keller László: Ez világos beszéd. - Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Hargit ai János képviselő úr következik, a KDNPfrakcióból. DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Három kérdéskör van itt előttünk, és egynek az általános vitáját akarjuk lezárni, ez az alkotmánymódosításra irányuló része, e zért erről beszélek többet; mégis a harmadikkal kezdem, és azért, hogy ne kelljen róla érdemben beszélnem, ez az önkormányzatokat érintő rész, mert Kovács Zoltán képviselőtársam erről hosszasan beszélt. A KDNPfrakció sem fogja támogatni az önkormányzati t örvény módosítását, még abban a formában sem, amit a kormány a tegnapi ötpárti egyeztetésen kompromisszumos javaslatként előterjesztett, és ennek a kompromisszumos javaslatnak gyakorlatilag az lenne a lényege, hogy most már csak egy ponton nyúlnánk bele az önkormányzati törvénybe, amikor a likvid hitel fogalmát pontosítanánk, és azt az adott költségvetési évhez kötnénk. Kovács Zoltán képviselő úr hosszasan érvelt amellett, hogy ez miért járhatatlan. Ki kell mondani sokadszor itt az Országgyűlésben, hogy köl tségvetési eszközöket használ fel a kormány ahhoz, hogy átalakítsa az önkormányzati rendszert. Az önkormányzati rendszer átalakításához lehet, hogy hozzá kellene nyúlnunk, én ezt akár elfogadom egy gondolkodási irányként, de nem gondolom azt, hogy a rendsz erváltáskor megtelepített önkormányzati rendszert változatlan formában fel kell hagyni. Erről el lehet gondolkodni, de az meggyőződésem, sérti az alaptörvényt, hogy ezt költségvetési eszközökkel teszi a kormány. Az Állami Számvevőszék elnöke szinte minden évben a költségvetési bizottsági üléseken gyakorlatilag erre figyelmeztetett minket, a kétharmados törvényekhez nem hozzányúlva, költségvetési eszközökkel kezelve kell ezt a kérdést rendezni. Ez veszélyes, ahogy ő fogalmazni szokott, én meg azt gondolom, h ogy egyszerűen sérti az alkotmányt. Az alkotmány önkormányzatokra vonatkozó alapjogait most nem fogom itt felidézni, ezek változatlanok, ezekhez nem nyúlunk hozzá, és a költségvetési présen keresztül, a kasszakulccsal visszaélve mégis átalakítjuk ezeket a rendszereket. Itt a kormány a továbbiakban is erre tenne egy kísérletet. Elfogadhatatlan, hogy az önkormányzatokat, mondjuk, törvények kötelezik bizonyos feladatok ellátására, a kormány ehhez nem nyújt forrásokat, az önkormányzatoknak nincsen forrása, de a feladatokat el akarja látni; tudva, hogy nagy szabadsága van a feladat ellátásában, nyilvánvalóan hitelt kénytelen felvenni, és amikor ezt a lépést megtenné, akkor jön a kormány, és azt mondja, hogy itt is korlátozom. Ez egyszerűen így működni nem tud. A kormányzati felelőtlenséget, ami a parlament és a kormány magasságában zajlik, ezzel nem lehet büntetni az önkormányzatokat. Sokadszor mondtuk el, és újra ráerősítenénk arra, hogy nézzük meg, mi az önkormányzati feladat, az mennyi forrást igényel, és így k ezdjük szabályozni ezeket a kérdéseket, és nem úgy, hogy elzárjuk a forrás lehetőségét az önkormányzatok elől. Ebben az országban működik elméletileg egy normatív önkormányzati finanszírozási rendszer. Ez mára annyira normatív, csak annyira normatív, hogy az önkormányzatok több mint egyharmada már eleve az önhibáján kívül hátrányos helyzetű kategóriába soroltatik, azaz egy külön eljárási rendben kell pénzhez jutnia, ha ezt a kormány úgy
