Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 19 (124. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
330 Térjünk át magára az országgyűlési határozati javaslatra, amelyik - mint már említettem - élesen elválik a háttéranyagtól, többségében azoknak a működési modelleknek és stratégiáknak az elkészítését írja elő utólag a kormány részére, amelyek vagy elkészültek, vagy már a parlament részére be is nyújtották őket, sőt például a villamosenergiatörvényt a tavalyi év folyamán el is fogadtuk. Ezért azt mondhatjuk, hogy a határozati javaslat valódi célja a nagyré szt már megvalósult liberális energiapolitika utólagos alátámasztása országgyűlési határozattal. A magyar energiapolitika elvi alapja és célja, hogy a kormány a hosszú távú szempontokat is mérlegelve gondoskodjon az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság mint elsődleges célok együttes érvényesüléséről, ezért a koncepciónak elsősorban azokat az állami felelősségvállalási területeket, feladatokat kellene rögzíteni, amelyekkel ez a gondoskodás megvalósítható lenne. Ezzel szemben a benyújtott anyag szerint a jövőbeni állami szerepvállalás az energetikában alapvetően két területre irányulhat: egyfelől az energiapiaci modell kialakítására és bevezetésére, annak közvetett eszközökkel való irányítására és folyamatos korrekciójára, másfelől a nemzet i energiapiac külső, nemzetközi feltételeinek a megvalósítására. Ez az álláspont az állam teljes kivonulását jelzi ebből a szektorból, ugyanis a tulajdonosi jelenlétről, befolyásolásról szó sem esik, teljesen hiányzik az állami és közösségi tulajdonpolitik a, pedig ez nélkülözhetetlen lesz az elkövetkező időszakban. Ez az, ami ennek a koncepciónak, ennek az anyagnak a legnagyobb hiánya, hiszen mint már említettem ma már, az Unió sem tekinti a versenyt mindenhatónak, és igenis lehetőséget ad a nemzeti gazdasá g érdekeinek védelmére a mindenki számára elérhető és megfizethető energiaárak érdekében történő állami szerepvállalásnak. Ezek vállalása nélkül a nemzeti közösségi érdekek helyett csakis a liberális piaci szempontok, illetve a befektetői érdekek határozzá k meg a koncepció megfogalmazását. A 2. pont szerinti feladatokat a kormány lényegében már teljesítette, hiszen a villamosenergiatörvényt a múlt évben a parlament elfogadta, a gáztörvényt pedig már benyújtották. A villamosenergiatörvény vitája során kife jtettük, hogy olyan energiapolitika körvonalazódik, amely különösen kifogásolható a fogyasztói érdekek érvényre juttatása szempontjából. Természetesen egyetértünk az energiahatékonysági, illetve energiatakarékossági stratégiák megalkotásának fontosságával, de a szociális szempontú, megfizethető fogyasztói árak biztosítása véleményünk szerint nélkülözhetetlen. Fontosnak tartjuk a nukleáris alapú villanyáramtermelés bővítését, annál is inkább, mert a piaci befektetői érdekek, úgy látszik, ma még csak földgáz tüzelésű erőműveket eredményeznének. Most konszenzus látszik ezen a téren, jó lenne felgyorsítani a folyamatot, és időben lépni. Ezzel együtt egyetértünk a nukleáris hulladékok végleges elhelyezésére vonatkozó programok megvalósításában, és azzal is, hogy a kormány a rendelkezésére álló eszközökkel járuljon hozzá új, nagy kapacitású földgázszállító vezetékek megvalósításához az annyit hangoztatott import diverzifikációja érdekében. Biztonságunk érdekében ez most alapvető kérdés, az új forrásterületek elérés e nemzeti cél kell hogy legyen. Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos a privatizáció és a liberalizáció következtében igen rendesen leépült az intézményrendszer, ez az intézményrendszer már nem tudja biztosítani a hazai energiakutatás, fejlesztés és az oktatá s magas szintű folytatását. Ezt az intézményrendszert meg kell újítani, meg kell erősíteni. A kereszténydemokraták véleménye szerint elkerülhetetlen az energiapolitika folyamatos megalapozására és támogatására egy önálló stratégiaformáló intézmény létrehoz ása, valamint - amint azt már több képviselőtársam megfogalmazta - a Magyar Energia Hivatalnak a parlament felügyelete alá helyezése, hogy a lényeges döntéseknél egyértelműen érvényesüljenek a szakmai szempontok. A megújulóenergiastratégia célérdekeit - a mint azt már az előzőek során kifejtettem , elsősorban a mezőgazdasági realitásokat figyelembe véve, sajnos nem mindenki látja biztosítottnak. Már most látszik, hogy nélkülözhetetlen lesz a távhőellátással kapcsolatos szabályozás alapvető felülvizsgálata és annak közösségi érdekeket szolgáló átdolgozása.
