Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 2 (152. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz):
3273 DR. CSERPALKO VICS ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Múlt kedden egy napirend előtti felszólalásában Világosi Gábor képviselőtársam a székesfehérvári Vörösmarty Színháznál bekövetkezett vezetőváltásról beszé lt. Azzal indokolta felszólalása országos jelentőségét, hogy az elmúlt időszakban több városban is színházigazgatóválasztásra került sor, amiből szerinte országos tanulságokat lehet megfogalmazni. Talán ebben igaza is volt, de abban már meggyőződésem szer int nem, amikor a szakmaiság hiányáról, a szakmai szervezetek, a színház színészeinek, közalkalmazottainak semmibevételéről beszélt. Meg kell említenem, hogy Csák Ferenc államtitkár úr akkori válaszában korrekt, a lényegre és a jogszabályi környezetre konc entrált választ adott. Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, ha valaki egy helyi döntésből akar országos politikai tanulságokat levonni, akkor jó, ha pontosan idézi fel a történteket. Így lehet elérni ugyanis, hogy ne kerüljön sor téves következtetések levo nására, főleg, amikor előkészítés alatt van egy színháztörvény. Tisztelt Országgyűlés! Egy megválasztott igazgató alkalmasságát nehéz kétségbe vonni, ha az megfelel az alkalmazási feltételeknek, a vonatkozó jogszabályok, valamint a pályázati kiírás tartalm ának. Ha valaki annak megfelel, akkor jogilag alkalmas, hiszen másként nem lehetne alkalmazni igazgatóként. Másrészt: mielőtt valaki egy számára kedvezőtlen helyi önkormányzat döntését egyébként a Fidesz országos politikájának támadására akarja felhasználn i, akkor jó, ha figyelembe veszi, hogy sajnálatosan ugyan, de Fehérváron szocialista polgármester vezetésével MSZPSZDSZMDFkoalíció működik. A jobboldal 14 tagú, tegnap óta, egy sikeres önkormányzati választást követően 15 tagú ellenzéki frakciója nem le tt volna képes a szükséges 17 szavazattal igazgatót váltani, ha nem lett volna akár több olyan MSZPs vagy SZDSZes képviselő is, aki szintén változást akart. Ha az SZDSZnek ez nem tetszik, ha Világosi Gábornak nem tetszik, vagy másnak nem tetszik, akkor beszélje ezt meg a koalíciós partnerével. Ebben az esetben talán mégsem beszélhetünk országos fideszes összeesküvésről. Magam tiszteltem azt a munkát sok tekintetben, amit Szurdi Miklós nehéz időszakban végzett a fehérvári színház élén, de ettől még nem sz abad elfeledkezni a kétségtelenül meglévő problémákról és az egyébként a múltból fakadó tényekről. Mik ezek? Most a szakmai szervezetek véleményének semmibevételéről beszélők nem szólnak arról, hogy öt évvel ezelőtt a szakmai szervezetek nem Szurdi Miklóst támogatták, aki ezek szerint - a mostani érvek szerint - akkor politikai döntés eredményeképpen lett Fehérváron színházigazgató. Öt éve a szakmai szervezetek tévedtek volna? Ha igen, akkor mi a biztosíték arra, hogy most nem tévedtek? Szóba került itt a p arlamentben a kulturális bizottság szerepe is. Itt zárójelben jegyezném meg, hogy nem túl ízléses és korrekt dolog kulturális bizottsági elnökről úgy beszélni, hogy tudjuk, hogy nem parlamenti képviselő lévén nem tudja magát itt a Házban megvédeni. De arró l talán fontosabb megemlékezni, ha országos jelentőségű kérdésekről beszélünk, hogy bizony a kulturális bizottság Fehérváron öt évvel ezelőtt nem javasolta Szurdi Miklóst igazgatónak, sőt, nem javasolta azon személyek között sem feltüntetni, akik közül a k özgyűlés akkor igazgatót választott, mégis Szurdi Miklóst választotta igazgatóvá az a közgyűlés. Vajon akkor is politikai döntések születtek? Csak nem azért, mert akkor éppen számukra kedvező, egyébként szintén politikai döntés született? Azt is hallottuk, hogy a döntéshozóknak nem számított a színészek véleménye, de arról nem hallhattunk, pedig igaz, hogy a társulat egyébként öt évvel ezelőtt nem Szurdi Miklóst, hanem az akkor regnáló igazgatót támogatta majdnem egyhangúlag. Akkor miért nem tiltakoztak azo k, akik most tiltakoznak a színházigazgatóválasztás ellen? Csak nem azért, mert akkor éppen számukra kedvező, ezek szerint véleményük szerint politikai döntés született, s akkor nem számított a színészek, közalkalmazottak véleménye? Akkor nem aggódtak szí nészekért, közalkalmazottakért?
