Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 2 (152. szám) - Önkéntes, tartalékos területvédelmi erő létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP), a napirendi pont előadója:
3258 beszélhettünk. Jelen pillanatban a jelenleg hatályos országgyűlési határozat megszabja a Magyar Honvédség létszámát és belső állományarányait, ez a létszám 23 950 fő, amihez ráadásul még hozzátettünk egy jelzőt is - az Országgyűlés elfogadott egy ilyen határozatot, ami azt mondja, hogy legfeljebb ennyi lehet, nem lehet több sem, ehhez új döntést kellene hozni a a magyar parlamentnek. (21.20) Én azt látom, a nemzetközi folyamatok alátámasztják, hogy egyre inkább a tartalékosokra helyeződik a figyelem, hiszen a honi terület védelmét egyre több helyen a tartalékosok látják el. Sőt, van arra is példa, hogy nemcsak a honi terület védelmében használják a tartalékos haderőt, hanem bizonyos békemissziókban is. Például az Egyesült Államok haderejének vagy a britek hadseregének tartalékosai jelentős létszámban vesznek részt például Irakban vagy Afganisztánban is békemissz iós feladatokban. Azt is látjuk, hogy a különböző veszélyek kezelésében egyre inkább szükségessé válik az időtényező, a haderő gyors kiegészítése, utánpótlása csak kiképzett tartalékosokkal lehetséges. Megvizsgálva a különböző nemzetközi folyamatokat az is jól látható, hogy költséghatékony megoldás a tartalékos rendszer felépítése és működtetése. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy egynyolcadnyi vagy egytizednyi költsége van egy tartalékos katonának a fenntartásában, mint egy hivatásos vagy szerződéses k atonának a fenntartásában és működtetésében. Tehát töredéke az állandó állomány fenntartásának a tartalékos állomány fenntartása. Annyit szeretnék még hozzátenni a bevezető gondolatmenetben, hogy a NATO katonai bizottságának van egy döntése, van egy határo zata, az M317/1. határozat, amely a tartalékerők jelentőségéről szól. Ez kimondja, hogy a jövőben is szükség lesz, és egyre inkább szükség lesz a tartalékos haderőkre, amit nemzeti hatáskörben fenn kell tartani, és erősíteni célszerű a tartalékos haderőt. Szeretném, ha ezt a NATOban érzékelt és látható folyamatot is követnénk, és figyelemmel lennénk ezekre a tényezőkre. Végezetül pedig arra szeretnék kitérni, hogy ezt követően milyen egyéb feladatokat lenne célszerű végrehajtani. Ha az Országgyűlés reménye im szerint elfogadja ezt az országgyűlési határozati javaslatot, nyilván a módosító javaslattal együtt - bízom benne, hogy ebben a kérdéskörben valamennyi párt megtalálja a közös hangnemet és elfogadja; örömteli volt számomra a honvédelmi bizottság ülése, amikor mind a kormány, mind a bizottság valamennyi tagja részéről támogató észrevételek hangzottak el, ezt biztatásként érzékeltem, és remélem, hogy az Országgyűlésben is hasonló természetű zárószavazáshoz fogunk eljutni hamarosan , akkor a további lépésb en én a magam részéről szívesen közreműködöm, és segítek annak érdekében, hogy ez a munka minél hatékonyabban befejeződhessen, s pont azért, hogy a tartalékos rendszer hatékony működési formációt tudjon mutatni. Nyilvánvalóan nem szabad megállni ott, hogy azt mondjuk, kell a tartalékos rendszer, hanem tovább kell vinni a folyamatot. Ehhez kell egy munkáltatói program, és valamilyen érdekeltségi rendszert is ki kell alakítani. Célszerű a munkaadókkal vagy a Munkaügyi Minisztériummal is leü lni, pontosan azért, hogy legalább annyit tudjunk elérni, aki vállalja a haza védelmének ezt a szolgálatát, és önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít a munka mellett, szabad idejében vállalja ezt a nemes küldetést, azt legalább annyiban biztosíts uk, hogy a munkaadók az évi hadgyakorlatra néhány napra elengedjék a munkavállalót, ezért ne bocsássák el a munkahelyéről, és ne tekintsék ezt igazolatlan hiányzásnak. Ez a minimális program, amit meg lehet valósítani, nem beszélve még számos egyéb érdekel tségi rendszerről, hiszen nyilván érdekeltté kell tenni az önkéntes tartalékost is, ha vállal ilyen szolgálatot. Vannak ennek nemzetközi példái a briteknél, az Egyesült Államokban és bárhol máshol, számos ilyen tartalékos erő működik a NATOtagországok ese tében. Érdemes a nemzetközi példákat honosítani, megnézni a hazai körülményeket, és ezt követően a nemzeti sajátosságok figyelembevételével kialakítani a saját rendszerünket. Ha a döntés megszületik, akkor tekintsünk a jövőbe, és egy egységes, ha tetszik, összpárti fellépéssel együtt egy olyan tájékoztató kampányt is indítsunk el a magyar társadalom tagjai felé,
