Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 19 (124. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PODOLÁK GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
320 El kell döntenünk, hogy az elérendő energiahordozószerkezet k ialakításához milyen infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani; hogy elő akarjuke segíteni Magyarország regionális gázelosztóközponttá válását vagy sem; hogy támogatjuke a határkeresztező vezetékek létesítését, összhangban az EU elvárásaival; ho gy támogatjuke a környezetbarát, CO 2mentes, illetve csökkentett kibocsátású technológiák telepítését úgy a közlekedésben, mint a villamosenergiatermelésben; hogy akarjuke ösztönözni új villamosenergiatermelő kapacitások létesítését, hogy hosszú távon is mindig elegendő áram legyen a rendszerben, mert a feszültség és az ellenállás önmagában nem elengedő. El kell döntenünk, hogy az energiahatékonyság növelése érdekében akarunke intézkedéseket hozni, hogy akarunke a lakosság terhein csökkenteni az energ iatakarékosság elősegítésével, hogy akarjuke segíteni a felnövekvő nemzedék energia- és környezettudatos magatartásának a kialakulását. Ehhez természetesen jelentős mértékű állami szerepvállalásra van szükség a továbbiakban is, azonban már azáltal is jele ntős eredményeket lehet elérni, ha a távfűtési rendszerek szabályozhatóvá tételével a panellakásokban nem az ablakkilincset kell elfordítani a fűtés szabályozásához. Irányt kell mutatnunk, hogy hogyan lehet megteremteni az energiapolitika és a szociálpolit ika összhangját, hiszen az energiaellátás biztosítása valamennyi ember számára alapvető szükségletté vált. A kérdéseket természetesen még sokáig lehetne folytatni, ez a határozati javaslat előkészítése során folytatott egyeztetésekből egyértelműen kiderül. Ahhoz, hogy ezekben a kérdésekben dönteni tudjunk, tisztában kell lennünk az alábbiakkal. Magyarországnak - ellentétben Lengyelországgal vagy Németországgal - gyakorlatilag nincs gazdaságosan kitermelhető kőszene vagy barnaszene, alig van olaja és hasonló képpen földgázvagyona, szemben például Hollandiával és NagyBritanniával. Alig van hasznosítható vízenergiaforrásunk, szemben például Ausztriával, ahol a villamos energiának több mint 60 százalékát ezzel termelik. Többek között ezen körülmények miatt Magy arország energiamixének nélkülözhetetlen része az atomenergia és a lignit. Az importnak az energiafelhasználáson belüli részaránya 68 százalékos. Az egyes energiahordozók esetében az importfüggőség mértéke a legmagasabb a földgáz esetében, ahol eléri a 80 százalékot, míg a villamos energia esetében a 1718 százalékot. A primerenergiamérlegben a megújuló energiaforrások súlya jelenleg alacsony, mintegy 4 százalékos, kiemelt szerepe ezen összehasonlításban is a szénhidrogéneknek és elsősorban a földgáznak va n. A nemzetgazdasági szintű energiafelhasználáson belül közel azonos a lakosság és az ipari szektor aránya, ugyanakkor a közvetlen energiafelhasználáson belül is kiemelkedő a szénhidrogének aránya, közel 69 százalékos, míg a villamos energia 17 százalékos aránya és a hőenergia 7 százalékos aránya ettől jelentősen elmarad. Mindezek alapján elmondható, hogy Magyarország energiahordozószerkezete korántsem tekinthető kiegyensúlyozottnak. Az ésszerű és kiegyensúlyozott forrásszerkezetre való törekvésnek ugyanak kor a tárgyi feltételek megvalósítását érintő legfontosabb alapelvnek kell lennie. Ez jelenti a hazai források ésszerű kihasználását, a források és a technológiák diverzifikálását és az ésszerű készletezést. Olyan forrásszerkezet kialakítása a cél, amely h osszú távon elősegíti a biztonságos energiaellátást, csökkenti a piac változékonyságának hatását, a kiszámíthatóság és a stabilitás révén elősegíti a versenyképességet. Úgy gondoljuk, hogy jelentős tartalékaink vannak a megújuló energiaforrások felhasználá sa terén, azonban nem szabad illúziókba ringatni magunkat. A rendelkezésre álló eszközökkel meg kell tennünk mindent a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználása érdekében, azonban ezt kizárólag Magyarország természetföldrajzi adottságaival és a lakosság teherbíró képességével összhangban szabad végrehajtani. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy jó úton járunk a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése területén, különösen a villamosenergiatermelés ösztönzésével kapcsolatosan. A kormány javaslatára bevezetett kötelező átvételi rendszer hatására az elmúlt négy évben ugrásszerűen megnőtt a megújuló energiaforrásból termelt villamos energiának a
