Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 27 (151. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz):
3110 polgári perrendtartásba beletenni, hiszen annak esetleges módosítása törvényi módosítást követelne, míg ha alacsonyabb rendű jogszabályba tesszük, egyszerűbb kormányrendelettel; jelenleg is kormányrendeletben szabályozott jó néhány költségviselési szabály. Úgyhogy amellett szólnék, hogy a későbbiek sor án esetleg meggondolva a tárca az elképzeléseit, támogassák ezen módosító javaslatomat arra tekintettel, hogy ezzel is a felesleges és rövid ideig hatályban lévő jogszabály módosítását elkerüljük. Találkozunk már ebben a rendelkezésben, egy későbbi szakasz ban hasonló rendelkezéssel, hiszen februárban szabályozták a gondnokság alá helyezési perekben a költségviselés mikéntjét, és most május végét írunk, és máris módosították. (13.10) Úgy gondolom, hogy elegánsabb ezeket a szabályokat alacsonyabb rendű jogsza bályba tenni, mint a törvénybe. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Hankó Faragó Miklósé a szó. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vita első szakaszában három olyan módosító javaslatról szeretnék néhány szót szólni, amelyet részben magam nyújtottam be, részben pedig Simon Gábor MSZPs képviselő úrral együtt nyújtottunk be. Az ajánlás 9. és 19. pontjában szerepel egyegy olyan módosító javaslatunk, amelynek az a célja, hogy annak érdekében, hogy az eljárások gyorsabbá válhassanak, és esetlegesen elkerülhetők legyenek a nem feltétlenül szükséges perek, amennyiben a törvény rögzíti azt, hogy a jogvitát peren kívüli egyezséggel kell megkísérelniük rendezni a feleknek, akko r ennek a kísérletnek a során milyen dokumentumokat hogyan kell csatolni, és esetlegesen mit kell tenniük annak érdekében, hogy ez az eljárás, ha lehet, elkerülhető legyen. Részben nemcsak a cégekre, hanem a gazdálkodó szervezetek mindegyikére szeretnénk k iterjeszteni ezt a kötelezettséget, részben pedig néhány olyan többletkötelezettséget írunk elő, amely reményeink szerint elősegíti azt, hogy ezek az eljárások esetlegesen felgyorsulhatnak vagy elkerülhetővé válhatnak. Az ajánlás 19. pontjában szerepel szi ntén egy Simon Gáborral közösen előterjesztett javaslatunk, amely egy kiegészítő szakasszal rögzíteni szeretné a törvénykezési szünet idejét, amely június 15étől augusztus 20áig tartana, és a határidők számítására vonatkozóan tartalmaz egyértelmű és vilá gos rendelkezéseket annak érdekében, hogy amennyiben ezekre az ítélkezési, törvénykezési szünetre vonatkozó időszakokra sor kerül, akkor a határidő számításából értelmezési probléma ne adódhasson. Az mindannyiunk tapasztalatából ismert körülmény, hogy a bí róságok hosszú évek óta követik azt a gyakorlatot, hogy törvénykezési szünetet tartanak, ami valószínűleg helyes, mert nagyjából mindenki egyetért vele, azonban a határidők számítása szempontjából fontos, hogy világos és egyértelmű szabályok álljanak rende lkezésre annak érdekében, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy akkor, amikor törvénykezési szünet van, a határidők hogyan nyugszanak, és hogyan lehet pótlólag teljesíteni az ítélkezésitörvénykezési szünet idejére esett jogi cselekményeket. E két módosító javaslat mellett még továbbiakról is szeretnék a vita második részében néhány szót szólni. Köszönöm szépen a türelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nincs jelentkező. A ré szletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 1757. pontjaira. Kérdezem, hogy ki kíván felszólalni. Tartsuk meg az előbbi sorrendet: Vitányi István képviselő úré a szó. DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz) :
