Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 19 (124. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója:
310 Önök szerint az az erőmű, ami Borsod megyében épült, a szalmaégető mű vajon mekkora port vet fel? Ehhez képest önök szerint a 66 oldalas anyagban a “s zalma” szó előfordul? (Podolák György: A biomassza szerepel.) De ehhez képest még aztán említhetnénk sok olyan kérdést, amely ebben a körben nem kap említést. Nincs egyértelmű irány kijelölve a megújuló energiaforrások felhasználásához, nincs egyértelműen meghatározva, hogy mi az, amit tenni kellene. Az energiahatékonyság kérdésében - ahogy Szirbik képviselőtársam is említette - akár a közintézményeknél, akár a családi házaknál, akár a panelépületeknél, ezt gondoljuk fontos pontnak, hogy itt lehetne fejlesz teni, de úgy látjuk, hogy az anyag erre sem ad megfelelő biztatást és hátteret. Ezért aztán a bizottság ellenzéki képviselői tiszta lelkiismerettel nemet szavaztak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kov ács Tibornak, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadójának. KOVÁCS TIBOR , a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, az mindannyiunk számára egyértelmű, hogy az elmúlt évtizedekben az energia és az energiahordozók stratégiai cikké váltak. Különösen igaz ez mostanában, az elmúlt években, amikor olyan helyzet áll elő, hogy a magyarországi energiaárakat alapvetően az befolyásolja, hogy Kínában és Indiában ho gyan alakul az energiafelhasználás, az ottani kőolaj és földgáz iránti igények, amelyek nyilván alapvetően befolyásolják a világpiaci árakat, és ez nyilvánvalóan hatással van a magyarországi energiaszektorra is. Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy kü lönösen igaz ez egy olyan országra, ahol az energiahozzáférés, az energiaforrások meglehetősen korlátozottak, tehát mindenképpen szükséges és indokolt egy ilyen energiastratégia megfogalmazása. Már csak azért is, mert ez az az iparág, ahol az, hogy milyen irányban akarunk a következő időszakban menni, alapvetően befolyásolja a különböző beruházási döntéseket. És ez az az iparág, ahol minden egyes beruházás hatalmas pénzekbe kerül, és a megtérülés alapvetően meghatározó tényező és komponens. Tehát az energi astratégia, illetve a hosszú távú elképzeléseink alapvetően befolyásolják és meghatározzák ezeket a döntéseket. Ugyanakkor tapasztaltuk az elmúlt időszakban, hogy ennek a szektornak is egyre inkább versenypiaci körülmények között kell működnie, tehát a pia c lesz az, ami alapvetően befolyásolja ennek a szektornak a működését is. Ugyanakkor az energiaellátás biztonsága szempontjából meghatározó jelentősége kell legyen az energiaszabályozásnak, a jogalkotásnak és a megszületett jogszabályok betartatása szempon tjából azoknak a hatóságoknak - például az Energia Hivatalnak , amelyek érvényt szereznek azoknak a döntéseknek, amelyek itt például, a parlamentben megszületnek. Ilyen szempontból tehát igenis iránymutatónak kell lennie, és a kormányzat nyilvánvalóan ily ennek is szánta ezt az energiapolitikai koncepciót. Ugyanakkor már eddig is látható, hogy ezerféle érdek húzza különböző irányokba a benyújtott határozati javaslatot meg egyáltalán a koncepciót is, tehát kiszámítható volt előre, hogy szerteágazó vita lesz itt a parlamentben, de az egyes bizottságokban is. Itt nincs mód természetesen az összes elemére öt percben reagálni, én két dologra szeretnék rávilágítani, ami talán leginkább foglalkoztatja az utóbbi időben a közvéleményt. Az egyik a távhőszolgáltatás és az ehhez kapcsolódó kapcsolt energiatermelés kérdésköre. Ez abból a szempontból mindenképpen átgondolandó a jövőben, és a kormányzatnak ezzel mindenképpen foglalkoznia kell, mert a távhőszolgáltatás árai az utóbbi időben éppen azon piaci okok miatt, amirő l már az előzőekben beszéltem, jelentősen megnövekedtek, és közel kétmillió embert - mert 645 ezer
