Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 26 (150. szám) - Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz):
3031 eszükbe, hogy ha ma nem sikerült a hatóságnak problémát találni, akkor majd jönnek holnapután is meg azután is, és nyilván azért nem akarnak erről dokumentumot adni, hogy ne derülhessen fény az ő vegzálásukra. Sajnálatos módon ma Magyarországon a hatósági ellenőrzést zömmel a vállalkozók az ő szekírozásuknak tudják be, és így értékelik. Nagyon remélem, hogy ez nem így van, vagy legalábbis nem így lesz. Tehát a javaslatom az, hogy ezen ne spóroljon már a költségvetés, kapjon egy példányt erről a megállapításról is. Szeretném még hozzátenni, hogy talán közel lesz az az idő , amikor ennek még az ellenőrzött számára akár marketingértéke is lehet. Tehát egy tárgyaláson ő bizonyítani tudja, hogy őt rendszeresen ellenőrzik, és nála a termelés problémamentes, minden szabályt betart. Tehát ez a piacon mindenképpen egy bizalomerősít ő dokumentum lehet; talán még fontosabb érv, mint az előző, hogy ezen nem kellene spórolnunk. A 48. és az 50. módosító javaslatok: tulajdonképpen még nagyon be sem gyógyultak a sebek a madárinfluenza kapcsán, egy termelői csoportban - a víziszárnyastermel őkről beszélek - sok vita támadt a kártalanítás körül, illetve menet közben a meghozott intézkedéseket is sokan túlzottnak tartották. De a közvélemény is ezzel általában egyetért, mint ahogy az európai uniós intézkedések körében - most nem kizárólag az áll ategészségügyről beszélek , ha egy tagállam az Unióval egyetértésben intézkedést hoz annak érdekében, hogy a tagállam más termelőit megvédje, jelen esetben egy járványtól, akkor ennek a költségeit kizárólag nem lehet erre az egyébként is szerencsétlenül j árt termelőre ráhárítani. Most nem szeretnék abba a vitába belebonyolódni, hogy a kártérítés és a kárenyhítés között milyen különbség van, mert sajnálatos módon ez a törvényjavaslat ezt a kérdést nem taglalja. Ha ez a törvény kizárólag a jelen formájában m arad életben a témával kapcsolatban, akkor a termelő köteles minden hatósági intézkedést eltűrni, és ennek az összes negatív következményét is. Tehát ezért próbálnám, illetve szeretném javasolni, hogy módosítsuk úgy a törvényt, hogy nem az inkriminált rész i) pontjától a q) pontjáig kap kártérítést a vállalkozó, hanem már a b) pontban felsorolt esetektől. Ugyanehhez a témakörhöz tartozik az 55. módosító javaslat is, amihez egy kis előindoklást szeretnék adni. Talán nem sokan tudják, a jelenlévők közül sem, de a közvélemény talán egyáltalán nem, hogy a tevékenységtől való eltiltás mint egy intézkedési forma ügyében a magyar állam egy vállalkozóval szemben jogerősen pert vesztett. Tehát a tevékenységtől való eltiltást az intézkedés részének kell tekinteni, mag yarul, kártérítést kell fizetnie. Ez már nem képezheti vita tárgyát, mert a Legfelsőbb Bíróság ezt a formát megítélte. Most a törvényjavaslat ezt a bírósági ítéletet úgy próbálja áthidalni, megint csak a nem fizetés irányába, hogy beemeli… (Az elnök a csen gő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen, majd folytatom. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hát, részletes vitában hat perc. Kétperces felszólalásra jelentkezett Koszorús László képviselő ú r, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Csak röviden egy kérdéssel szeretnék élni az MSZPfrakcióhoz, hiszen a fogyasztóvédelmi törvényeket azért tárgyaltuk közö sen, hogy azok a bírságolási tételek mindegyik törvényben párhuzamosan megjelenhessenek a jövőben. Így hát számomra nagyon furcsa volt képviselőtársamtól, amikor láttam, hogy csóválta a fejét, hogy a mi módosító javaslatunkat nem teljes mértékben tudja mag áénak a kormány, hiszen érdekes, hogy a mezőgazdasági bizottságnál a bírságolási javaslatunkat leszavazzák, míg egyébként a gazdasági bizottságban meg egyhangúlag támogatják. (21.10)
