Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 26 (150. szám) - A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár:
3025 ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Úgy látom, hogy nincs több képvisel ő, aki szólni kíván ebben a vitában. A részletes vitának ezt a szakaszát és a részletes vita egészét lezárom. Burány Sándor államtitkár úr jelezte, hogy szólni kíván, egyrészt a vitában elhangzottakra kíván reagálni, és zárszót is kíván mondani. Megadom a szót. Államtitkár úr, parancsoljon! BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy megköszönjem mindazokat a méltató szavakat, a melyeket önök a törvénytervezet vitája során elmondtak, hangsúlyozva az előkészítés gondosságát, a célok megválasztását és következetes érvényesítését. A törvényjavaslat beterjesztésének céljait részletesen most nem ismertetném, hiszen erre korábban már so r került, de azt ezen a ponton is szükségesnek tartom kiemelni, hogy az országos területrendezési tervnek való megfelelés természetesen hangsúlyos szerepet kapott. Ennek persze veszélyei is vannak, hiszen a Balatontörvény vonatkozásában felmerült, hogy es etleg bonyolultabbá válik az egyegy konkrét területegységre vonatkozó előírások rendszere, és természetesen megváltozott a törvény szerkezete is. A bizottsági tárgyalásokon azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez a törvényjavaslat értelmezésében nem okozott n ehézségeket, és az egymásra épülő tervezési rendszerek kialakítása érdekében megtett lépés végül is megértésre talált. A törvény megnyitása azonban nagy veszélyt jelent abból a szempontból, hogy fellazulhat az előírások szigora. Kényes kérdés ez a Balaton vonatkozásában azért is, mert az Alkotmánybíróság két idevágó határozata is őrködik az egészséges környezethez való jogot garantáló alkotmányos szabály betartása felett. Az egyik alkotmánybírósági határozat miatt a Balatontörvényt két és fél évvel ezelőtt kiegészítettük az úgynevezett garanciális szabályokkal. Ez azt jelentette, hogy a területfelhasználás szabályainak meghatározásában a mérlegelési jogot szűkítettük, továbbá a kiszámíthatóság és az átláthatóság érdekében az alacsonyabb szintű tervekben rög zített előírások közül jó egynéhányat a törvényi előírások közé emeltünk. Az Alkotmánybíróság másik, az országos tervvel kapcsolatos határozata arra az alapelvre épül, hogy a természeti értékek védelmi szintje nem csökkenthető. Ezért a terü letrendezési tervek előírásai szoros összefüggésben vannak a védelmet garantáló szabályokkal. Ennek ellenére a területrendezési tervekkel szemben megfogalmazott kérdések leegyszerűsítve mégis szinte mindig a védelem vagy fejlesztés körében merülnek fel. A szakemberek úgy vélik, ha jó a terv, ez a kérdés fel sem merülhet. Ebben az esetben ugyanis a fejlesztésre elegendő terület áll rendelkezésre, és van elegendő tartalék abban a vonatkozásban is, hogy a terület átminősítése nem sért védelmi érdekeket. A Bala ton térségében védenünk kell egyrészt a természetvédelem által ökológiai örökségként számon tartott területeket, továbbá a vízparti közhasználatú zöldterületek számára kijelölt területeket, amelyeket a hatályos Balatontörvény előírásainak megfelelően sike rült kijelölni a vízpartrehabilitációs tanulmánytervekben, továbbá a strandokat és a fürdésre alkalmas partszakaszokat, amelyekből sajnálatos módon nagyon kevés van, továbbá a tájkép és a települések összenövése elleni védelem érdekében a települések be n em épített területeit, s végül, de nem utolsósorban védenünk kell a kulturális örökségünk által arra érdemesnek tartott területeket. Ezeket a területeket óvnunk szükséges akkor is, ha ma még nincs mozgósítható gazdasági erő, amely ezen területek méltó kial akításában és alaposabb védelmében szerepet tudna vállalni. Ki kell vonnunk e területeket a haszonelvűség szempontjai alól, mert a költségek csökkentése és a gazdaságosság érveivel nem kezelhetők ezen területek problémái. Mindezeket szem előtt tartva kell a fejlesztésekre törekednünk. Ez a terv mintegy 3200 hektárnyi új települési területet, 1100 hektárnyi új gazdasági területet és 540 hektár új turisztikai fejlesztési területet jelöl ki. Ugyanakkor az elmúlt évek fejlesztési