Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 26 (150. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
2929 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Frakcióvezető úr! DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ) : …a prospe ritás kultúráját választjuk. Az SZDSZ javaslatai továbbra is ott vannak az asztalon. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A kormány részéről megadom a szót Veres János pénzü gyminiszter úrnak. Miniszter úr! DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Hozzászólása kapcsán azt gondolom, hogy sorrendiségi vitánk van csak, hiszen megint a hangsúly azo n volt, hogy mily nagy egyetértés alakult ki különböző szereplők között abban, hogy mekkora mértékű adócsökkentést kell végrehajtani az országban. Azt gondolom, sokkal fontosabb lenne, ha abban alakulna ki egyetértés - akár ugyanezen szereplők között is , hogy hogyan teremtik meg a forrását ezen adócsökkentésnek. Ha egyébként három évről és 1000 milliárd forintról beszélünk, akkor ez már lényegesen közelebb van ahhoz a mértékhez, amely mértékről én magam pénzügyminiszterként ennek az évnek az eleje óta fol yamatosan beszélek, és amelyről a kormány az elmúlt időszakban többféle javaslat megvizsgálásával fogadott is el álláspontot. Ezért azt gondolom, hogy a legfontosabb az, hogy valamennyi politikus és gazdasági szereplő értsen végre egyet abban, hogy úgy nem lehet adót csökkenteni egy országban, hogy nem teremtjük meg hozzá elsőként a kiadáscsökkentéseken keresztül a forrásokat. Azaz csak abban az esetben van Magyarországon lehetőség adó- és/vagy járulékcsökkentésre, ha és amennyiben ezt megelőzően olyan kiad ási tételeit az állami kiadásoknak, amely sokakat érint, nagy összegű kiadások, úgy is fogalmazhatnék, hogy nagy arányt képviselnek a kiadások között, akár az abszolút értéket nézzük, akár pedig GDParányosan, ha ezeket tudjuk csökkenteni a következő idősz akban. Ebben nem látom még azt az egyetértést kialakulni, amely kialakult itt néhány szereplő között az adócsökkentés mértékének meghatározását illetően, és csak úgy óvatosan hívom fel a jelenlévők figyelmét arra, hogy azért abban, hogy milyen módon tevődj ön össze ez a bizonyos csökkentés, jelentős mértékben szórnak a vélemények a különböző politikai erők, illetve a különböző gazdasági képviseletek megszólaló vezetői között is. Szeretném egyértelművé tenni ugyanakkor, hogy frakcióvezető úr azon megállapítás ával vitatkoznom kell, amely azt mondja, hogy jelenleg is lassulna a gazdaság. A magyar gazdaság növekedése, az elmúlt negyedévi adatokat figyelembe véve, már semmiképpen nem jelenthető ki, hogy lassulna. Azt gondolom, hogy Magyarországon a gazdasági növek edés megindult, a múlt évi kényszerű és szükségszerű költségvetési visszafogás eredményeképpen természetesen jelentős mértékben lassult az elmúlt évben a gazdasági növekedés. Ezt két ok még ezen túlmenően tovább erősítette, mármint ezt a bizonyos lassuló t endenciát, nevezetesen a gyenge agrárév és a világpiacon is tapasztalható rendkívül magas üzemanyagárak hatása, amely a sok áttételes következményén keresztül a gazdasági növekedés gyenge voltában is megnyilvánult Magyarországon is, csakúgy, mint más orszá gban. Úgy gondolom, hogy mindazok a javaslatok, amelyek megfogalmazásra fognak kerülni a következő időszakban, vagy már ismertté váltak az elmúlt időszakban, arról, hogy ki miben szeretne kiadást csökkenteni, ki miben szeretne alacsonyabb költségvetési kia dásokat biztosítani a jövőben, rendkívül fontos, hogy ha lehet, akkor politikai konszenzussá is formálódjanak. Meg vagyok arról győződve, nem szükségszerű az, hogy kormányoldal és ellenzék ebben a kérdésben bizonyos pontokon ne értsen egyet, hanem igenis, szükségszerű lehetne az, hogy szakmai vélemények támogatásával, szakmai vélemények elfogadásával ebben a következő hónapokban alakuljon ki egy
