Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 26 (150. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ):
2927 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A zok közül a részletek közül, amelyek napvilágra kerültek, egy dologgal szeretném nagyon plasztikusan jellemezni, hogy miről is van itt szó. Ma Magyarországon 3 millió nyugdíjas él, döntő többségük kemény munkában eltöltött évtizedek után tudhatja magát nyu gdíjasnak, és ha előretekint, akkor az években megfogyatkozó erőre, egészségre és ennek következtében egyre kevesebb lehetőségre számíthat abban, hogy a nyugdíját bármilyen módon kiegészítse. Ezekre a körülményekre tekintettel a Magyar Szocialista Párt egy ik legfontosabb társadalompolitikai prioritása volt és maradt, hogy nyugdíjas honfitársaink számára méltányos, kiszámítható és garantált nyugdíjaskort biztosítsunk. A Magyar Szocialista Párt ennek jegyében vezetett be olyan intézkedéseket, mint a tizenharm adik havi nyugdíj, az özvegyi nyugdíj rendezése, a méltányossági nyugdíjemelés alkalmazása, és folytatja a legnehezebb költségvetési konszolidációs körülmények között is a nyugdíjkorrekciós programot, amelynek keretében 2006 óta mintegy 1,9 millió, 1,9 mil lió nyugdíjas honfitársunk részesül a törvényben rögzítetthez képest - a nyugdíjba vonulás anomáliájának kiegyenlítése érdekében - plusz 23 százalékos nyugdíjemelésben. Több mint tíz évvel ezelőtt ebben a Házban és ebben a társadalomban létrejött egy kons zenzus az aktív és a nyugdíjastársadalom között, aminek a lényege, hogy együtt sírunk, együtt nevetünk. Ennek a konszenzusnak a technikai megvalósítója a törvényben garantált nyugdíjemelési technika, az úgynevezett svájci indexálás, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjemelés éves mértékének a fele az inflációhoz kötött, tehát az inflációtól védi a nyugdíjakat, a másik fele viszont a béremelkedéshez kötött. És ez benne a nagyszerű, mert ezzel biztosítani lehet azt, hogy egyegy évben - amikor konvergenciaprogram van, nem is, de tízéves távlatban tízből nyolc évben biztosan - a nyugdíjastársadalom a társadalom gazdagodásából folyamatosan részesedjen, mert a bérek növekedési ütemével lehet elérni azt, hogy a nyugdíjak az inflációt meghaladó mértékben növekedhessen ek, tehát a vásárlóerejük nőjön. Ennek az a társadalmi jelentősége, hogy a nyugdíjastársadalom nem marad azon az életszínvonalon, amit nyugdíjba vonulásakor a nyugdíj jelent számára. Ez a mi társadalmi konszenzusunk lényege. A bejelentés vagy a kijelentés - őszintén szólva most nem tudom, minek minősítsem - azt jelenti, hogy a Fidesz akár törvénymódosítás árán is fel kívánja rúgni ezt a konszenzust. Tudjuk, mert megtapasztaltuk, hogy nem idegen tőle, sem erkölcsi, sem szakmai gondot nem okoz számára, hogy a nyugdíjasok számára törvényben garantált juttatást megszüntessen vagy elvegyen. Ha le akarom fordítani, akkor ez az átlagnyugdíj szintjén évi 15 ezer forint veszteséget jelentene a nyugdíjasoknak, évi 15 ezer forintot. Ez árulás, szüleink és nagyszüleink megcsúfolása! Mi nem fogjuk megengedni, hogy a szavazatvásárlás árát a nyugdíjastársadalommal fizettessék meg! (Taps az MSZP soraiban. - Felzúdulás, közbeszólások a Fidesz soraiból: Fúj! Hú! - Dr. Fónagy János: Az utolsó ajánlat 19 ezer forint volt!) EL NÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a válaszát, miniszter asszony. Képviselőtársaim, kérem, őrizzék meg nyugalmukat! Felszólalásra következik napirend előtt Kóka János frakcióvezető úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából: “Formálódó össz hang az 1000 milliárdos adócsökkentésről” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Bár a mai napirend előtti felszólalásom döntő részben az adócsökkentés szükségszerűségével foglalkozik, nem hagyhat om szó nélkül azt a körülményt, hogy önök, tisztelt szocialista és fideszes képviselők, úgy tűnik, méltón fogják megünnepelni ma, május 26án Kádár János születésnapját azzal (Moraj, felzúdulás, közbekiabálások a patkó mindkét oldaláról.) , hogy jelentős re formtörvényt, egy jelentős liberális reformkezdeményezést (Az elnök
