Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2908 t örekvést támogatjuk, kifogásaink vannak, de azok inkább szakmaiak, mint az előbb említett tényekre alapulnak. Az előzményekről annyit, hogy teljesen jogos két képviselőtársunk reakciója arra a helyzetre, ami a színesfémlopások területén az elmúlt esztendőb en tapasztalható volt. A legnagyobb társadalmi negatívumot, ellenérzést, rosszallást kiváltó eseménysorok eredményeképpen elkezdünk foglalkozni végre ezzel az üggyel, hiszen számos interpelláció, kérdés, napirend előtti hangzott el tulajdonképpen eredmény nélkül. Sőt, tavaly novemberben én egy olyan törvénymódosító javaslatot terjesztettem az Országgyűlés elé, amely ugyan nem erről az oldalról próbálta a helyzetet megoldani vagy javítani, hanem főleg a kereskedés szigorításával, a begyűjtő fogalmának a beve zetésével, a begyűjtő erkölcsi bizonyítvány birtokosaként lehetett volna csak ennek a gyakorlatnak a véghezvivője, kauciót kívántunk letétetni a kereskedők és a begyűjtők részéről. Tehát igyekeztünk ebben a kuszaságban valami olyan egyenes utat kijelölni, ami nyilván az ilyen események visszaszorítását vagy visszaszorulását eredményezné. Az előttünk fekvő javaslat egy részmegoldás. Az a baj, ahogy erre államtitkár úr is utalt, és ahogy az előterjesztő Salamon képviselő úr is, meglehetősen alacsony a felderí tések vagy a napvilágra került bűntények, vagy az elfogott bűnözők vagy bűnösök száma. Hiszen a dolog lényegéből vagy természetéből adódóan villámgyorsan az eltulajdonított vagy ellopott értéktárgyakat be lehet olvasztani, tehát tulajdonképpen semmissé leh et tenni. Ezért gondoltam én, és ezért gondoltuk mi, hogy az ügy vagy a folyamat kereskedelmi részét kellene szigorítani. Sajnos, akkor ezt a törvénymódosító javaslatot az Országgyűlés tárgysorozatba sem vette, azonban az nagy örömmel tölt el, hogy Kondoro si kormánybiztos úr, aki e terület problémáinak a megoldásával is megbízatott, a múlt héten egy konferencián - önkormányzati, színesfémbűnözéssel kapcsolatos konferencián - nagyjából ugyanazt a koncepciót ismertette velünk, amelyet tavaly megpróbáltam az O rszággyűlés asztalára tenni, illetve elfogadtatni. De konkrétan erről a törvényjavaslatról, amelyet Salamon képviselő úr és társa benyújtott. A javaslat elsődlegesen a lopás törvényi tényállásában a 316. § (2) bekezdésének minősített eseteit egészítené ki azzal az esettel, ha a lopást színesfémre vagy színesfémötvözetre követik el. Ha megnézzük az említett (2) bekezdésben írt minősített eseteket, akkor az látható, hogy a hatályos büntetőjogunkban a lopás minősített esetei egyrészt az elkövetési értékkel van nak összefüggésben, másrészt az elkövetés módjai, körülményei kerülnek értékelésre. A (2) bekezdés konkrétan a bűnszövetségben, a közveszély színhelyén, az üzletszerűen, a dolog elleni erőszakkal, a helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesz téssel vagy jogosult használó tudta nélkül, beleegyezése nélkül bemenve, hamis vagy lopott kulcs használatával, a zsebtolvajlás útján, illetve másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva elkövetett lopásokat tekinti minősített esetek nek. Tehát kifejezetten az elkövetés módját és az elkövetés körülményeit, nem pedig a lopással érintett dolog jellegét értékeli a hatályos Btk. a minősítés során. Ezzel szemben az előterjesztők a minősítést az eltulajdonított dolog alapján kívánják meghatá rozni, ami álláspontunk szerint téves megközelítés, amely áttöri a Btk. logikai rendszerét a lopás tényállását illetően. De hasonló kritikai érvek fogalmazhatóak meg az orgazdasággal összefüggő módosításokról is. A minősített esetek megállapítása tehát a k ulturális javak és a kegyeleti, szakrális tárgyak kivételével az elkövetési érték, illetve az elkövetési érték és a szabálysértést bűncselekménnyé emelő minősítő körülmény, a (2) bekezdés a) és d) pont kombinációja alapján történik. A kulturális javak köré be tartozó tárgyakra való elkövetés minősített esetkénti szabályozását az egyre növekvő és terjeszkedő nemzetközi illegális műkincskereskedelem indokolta, míg a törvény a megszaporodott támadásokra tekintettel a lopás minősített esetei között nevesítette a vallási tisztelet tárgyára, illetve a vallási szertartás végzésére szolgáló, illetve a kegyelet körébe tartozó tárgyra elkövetett lopást. A fokozott védelem azt indokolta, hogy az ilyen tárgyak az állampolgárok alkotmányban biztosított vallá sszabadságának a gyakorlásához kapcsolódnak, továbbá a nagy nyilvánosság számára
