Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2903 ismerni, hogy a tárgybeli törvényjavaslat most egy jelentős előrelépésnek tekinthető véleményünk szerint ezen a téren. Az új közbeszerzési törvény 2003as elfogadása óta több jelentős módosítás is történt, amelyek komoly előrelépést a közbeszerzési rendszer megtisztítása ügyében nem tudtak felmutatni, viszont a jogalkalmazást kellően elbizonytalanították. Semmiképp sem szolgálja a jogbiztonságot az, ha a jogalkotó egy ilyen bonyolult és gazdasági szempontbó l érzékeny területen évente hajt végre koncepciós változásokat. (18.50) A törvény toldozása helyett a kormánynak már sokkal régebben komolyan kellett volna venni a civil szféra vagy más politikai pártok, akár az ellenzék felől érkező javaslatokat, ami ebbe n a törvényjavaslatban, ahogy az előbb mondtam, most már legalább részben tetten érhető. Úgy gondoljuk, hiba lett volna az is, ha a törvényjavaslat általános vitáját az MSZP egy hét alatt áterőlteti az Országgyűlésen, mert számos vitatott kérdés maradt vol na fenn, amelyekről további egyeztetések lehetnek szükségesek. Szükségesnek tartjuk néhány konkrét észrevétel és javaslat megfogalmazását. Tegnap a versenytörvény vitájában is utaltunk rá, hogy az autópályakartell ügyében a bíróság első és má sodfokon is helyben hagyta a Gazdasági Versenyhivatal korábbi döntését, ennek megfelelően a 7 milliárd forintos versenyfelügyeleti bírság jogerőre emelkedett. A Fővárosi Ítélőtábla 2007. augusztus 29ei ítéletében kiemelte, hogy a GVH határozatában megjelö lt iratok egyértelműen alátámasztják a jogsértést, és alaptalan a vállalkozások hivatkozása, hogy ezen iratoknak és a vállalkozások magatartásának más, a jogsértésen túlmenő ésszerű magyarázata van. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletének a GVH szerint tö bb szempontból is rendkívüli jelentősége volt. Így a GVH álláspontja szerint életbe léphet a közbeszerzésekről szóló törvényben található rendelkezés, amely szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehetnek ajánlatt evők vagy a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók az ítélet tárgyát képező jogsértésben érintett vállalkozások. Látható, hogy a törvénynek ezt a rendelkezését, amely pillanatnyilag csupán csak lehetőség , a pályázatkiírók nem alkalmazzák. Erre figyelemmel az a javaslatunk, hogy ezt a rendelkezést a továbbiakban nem lehetőségként, hanem kötelezettségként kellene meghatározni. Egyetértünk és szorgalmazzuk a civil szervezetek azon korábbi felvetését, hogy ké szüljön el azoknak a cégeknek a feketelistája, amelyekről nyilvánvalóvá vált, hogy korrupciós ügyletekbe vagy súlyos versenyjogi visszaélésekbe keveredtek, vagy fogadják el egy nemzetközi intézmény hasonló listáját, és a listán szereplőket meghatározott id őre zárják ki a közbeszerzési lehetőségekből. További fontos problémának értékeljük a hazai vállalkozásokat sújtó körbetartozások ügyét. Látható, hogy a kifizetésekkel kapcsolatos átláthatóság növelése jelent némi előrelépést, ugyanakkor mi ennél tovább me nnénk, javasoljuk annak az előírását is, hogy ne lehessen ajánlattevő olyan cég, amelyet a szerződéses kapcsolataiban például az alvállalkozói felé vállalkozói díj, ellenszolgáltatás meg nem fizetése miatt három évnél nem régebben meghozott jogerős bíróság i határozatban marasztalták el. Lényeges előrelépésnek tartjuk, hogy az erőforrást biztosító szervezet jogintézményének felülvizsgálata is megtörténik. A jogintézmény kapcsán kialakult gyakorlat azt mutatja, hogy a jelenlegi szabályozás mellett az erőforrá sra való támaszkodást a közbeszerzési szereplők olyan eszközként értelmezik, amelynek segítségével kikerülhető az alkalmasság igazolása, így az ajánlatkérő nem képes maradéktalanul meggyőződni arról, hogy az ajánlattevő ténylegesen képese a szerződés telj esítésére. Azt javasoljuk ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő kötelezően írja elő az erőforrást nyújtó szervezetre is a kizáró okokat. Még egy dolgot érdemes lenne figyelembe venni - ezt már a törvény 2003as vitájában is elmondtuk : a kamarák szerepe továbbr a is kihasználatlan maradt a közbeszerzési eljárások során.
