Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2892 állását nem kellene minden ajánlattevőnek már ajánlatában igazolnia, hanem csak annak az ajánl attevőnek, amely az eljárás nyertese lett, az eredményhirdetést követő 8 napon belül. E változás mellett további könnyítést hozhat az ajánlattevők számára az, hogy a nyertesnek is csak azokat az igazolásokat kell majd beszereznie, amelyeket az ajánlatkérő maga közhiteles elektronikus nyilvántartásból nem tud elérni, így a benyújtandó igazolások száma is csökkenne. Annak érdekében, hogy ez a változás az ajánlatkérők számára se jelentsen terhet, a törvényjavaslat előírná azt is, hogy az ajánlatkérők az említe tt nyilvántartásokból ingyenesen férhetnek hozzá a kizáró okok igazolására szolgáló adatokhoz. Ez a módosítás nagymértékben növelné a kis- és közepes vállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételi hajlandóságát, hiszen az eljárásban való részvétel költségei leginkább e vállalkozások számára jelenthetnek problémát. Szintén az adminisztratív terhek csökkentésének irányába hat az a törvénymódosítási javaslat, amely az ajánlatkérő kezébe adná annak eldöntését, hogy kívánjae hirdetményének a Közbeszerzé sek Tanácsa által a jogszabályokban való megfelelőség szempontjából történő előzetes ellenőrzését. Az előzetes ellenőrzés jelenleg kötelező, amelyért az ajánlatkérők díjat fizetnek. Ez, vagyis az általánosan kötelező díjfizetés szűnne meg 2009. április 1j étől, amikortól az ajánlatkérők az ellenőrzést szintén díj ellenében, de szolgáltatásként vehetnék igénybe úgy, hogy a Közbeszerzések Tanácsát az általa ellenőrzött hirdetmények jogszerűségéért polgári jogi felelősség terhelné. E javaslatok kapcsán hangsúlyozni szeretném, hogy a versenyképesség növelése érdekében az ország alapvető érdeke a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése. Ezért az igazolások benyújtásának terhét nem csak a közbeszerzésekből kívánjuk kiiktatni. M ivel tulajdonképpen állami szolgáltatásokról van szó, természetessé kellene válnia, hogy az állami szereplő kérdezi le a számára szükséges adatokat. A közbeszerzési eljárások gyorsítása érdekében 2009. július 1jétől a közösségi eljárásrend szerinti eljárá sokban, 2010. január 1jétől pedig már minden közbeszerzési eljárásban kötelező lenne a hirdetmények elektronikus úton történő feladása. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik az európai közösségi jog által szabályozott, a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó közbeszerzési eljárásokban is az eljárási határidők rövidítése. Emellett természetesen továbbra is fennmaradna az a lehetőség, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a nem vagy nem megfelelő elektronikus formátumban megküldött hirdetményeket az ajánlatkér ő kérelmére díj ellenében megfelelő elektronikus formátumúvá alakítja át. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat jelentős újítása a közbeszerzési eljárások elektronikus úton történő lefolytatásának kötelező bevezetése, amelyre szintén fokozatosan kerülne sor: 2009. július 1jétől a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű, 2010. január 1jétől pedig már az új, egyszerű eljárásokban is, és amely szintén a közbeszerzési eljárások gyorsításának irányába hat. A közbeszerzési eljárások esetében kie melkedően fontos az átláthatóság biztosítása, amely a jogszerű közpénzköltés egyik garanciája. A törvényjavaslat számos ponton kívánja erősíteni az átláthatóság érvényesülését. Talán az egyik legjelentősebb újítás az lenne, hogy az ajánlatkérőnek honlapján a közbeszerzési eljárással kapcsolatos információkat az eljárás megkezdésétől kezdve egészen az esetleges jogorvoslati eljárás lezárultáig közzé kellene tennie. A törvényjavaslat a korrupció elleni harc jegyében előírná azt is, hogy az ajánlatkérő és a ny ertes ajánlattevő vagy utóbbi leányvállalata, vagy az olyan gazdálkodó szervezet között, amely felett a nyertes ajánlattevő többségi befolyást gyakorol, a közbeszerzési szerződés megkötését követően öt éven belül megkötött, a közbeszerzési értékhatárokat e l nem érő értékű szerződéseket, valamint minden más szerződést, így például az úgynevezett házon belüli beszerzés tényállása alkalmazásával kötött szerződéseket is közzé kellene tenni. A törvénymódosítás előkészítése során a Transparency International felv etette, hogy hasznosnak tartaná az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet legújabb, a közbeszerzésekre vonatkozó
