Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
2880 Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a Házszabály szerint 15 perces időkeretben. Két jelentkezőt látok a monitoron. Elsőké nt Salamon László képviselő úré a szó. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ebben a vitában a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos kérdéshez szeretnék röviden hozzászólni, miután Szászfalvi képviselő úr a Ke reszténydemokrata Néppárt vezérszónokaként, hogy úgy mondjam, ezt be is jelezte, bár nem beszéltük meg előre. Talán nem is tehetem meg, hogy egyáltalán nem szólok a kérdésről, de igazából más felszólalások bátorítottak fel, hogy itt néhány kérdést érintsün k. Elöljáróban talán annyit erről a kérdésről, hogy szerintem a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos problémák átbeszélése ennek a vitának a kereteit szétfeszítené. Tehát itt most a teljesség igényével nem lehet arra vállalk ozni, hogy a problémákat áttekintsük, természetesen én sem teszem. A kérdés valóban nagyon összetett és nagyon komplikált. Különféle természetű gondokat vet fel, többek között alkotmányjogi természetűeket is, és itt hozzászólásokban a gondok felvetéséből m ár hallhattunk szinte egy szép kis csokrot, és Gusztos Péter képviselő úr jó néhány problémáról beszélt, amiket én természetesen megismételni nem akarok. Biztos úr az expozéjában délelőtt előadta ennek a koncepciónak, amit kidolgoztak, a főbb vázpontjait. Ezekre se térnék természetesen ki, de három olyan szempontot szeretnék megemlíteni, amelyek megoldását nem lehet megkerülni szerény véleményem szerint ennek a kérdésnek a rendezésénél. Az egyik az, hogy plurális választójogot nem lehet teremteni. Én 1990 ó ta vagyok országgyűlési képviselő, ez az ötödik ciklus, és a választójog mindig kitüntetett terület volt, amivel foglalkoztam. Részt vettem, szinte minden ciklusban fölmerült a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletének a problémája, törvényjavaslatok i s születtek ebben. A legközelebb a megoldáshoz egyébként az első ciklusban jutottunk, 1993ban, az akkori választójogi törvény módosításának a vitájában, ahol a törvénymódosításnak az a része, ami a kisebbségek képviseletének a megoldását szolgálta volna, talán 15 vagy 20 szavazattal maradt el a kétharmadtól. Tehát ismerem ezt a problémát, és már akkor is egy komoly kérdésként merült fel, majd visszavisszatérő probléma volt az, hogy a választójog egyenlősége nem teszi lehetővé azt, hogy ne legyen minden ma gyar állampolgárnak a választások során egyenlő szavazata. Ennek milyen megoldását választjuk, arra több variáció is, elvileg nem túl sok, de egykét variáció rendelkezésre állhat. '93ban azt tartalmazta a javaslat - és mondom, nagyon kevesen múlott, hogy ez bejött volna , hogy minden magyar választópolgár pártlistára vagy kisebbségi listára szavazhatott volna. Tehát egy választási kényszer elé került volna, és ez lett volna az a szűrő akkor - hiszen nem volt még olyan regisztráció, kvázi regisztráció sem , önbevalláson, önnyilatkozaton alapuló, mint ami most van kisebbségi önkormányzati választásoknál. Ez jelentette volna a szűrőt és a biztosítékot az etnikai mivolt önkéntes megvallásával való visszaélésekkel szemben. (17.00) Emlékszem rá, hogy nem tetszet t a kisebbségek java részének ez a megoldás, mert ők azt szerették volna, hogy három szavazatuk legyen: egyéni jelöltre, pártlistára is meg kisebbségi listára is. De nem megyek tovább részletekbe, csak jelzem, mert ez alapvető elvi kérdés. A választójog eg yenlősége nem teszi azt - meggyőződésem szerint - lehetővé, hogy magyar állampolgár és magyar állampolgár között a leadható szavazatok számában aszerint lehessen különbséget tenni, hogy a többséghez vagy valamelyik nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozik. Tehát ezt mindenképpen valamilyen formában meg kell tudni oldani, ha népképviseleti parlamentben, azaz a jelenlegi egykamarás parlamentben akarjuk a megoldást. Itt teszem hozzá, hogy egy felsőházi típusú második kamarában a választójog egyenlősége a másod ik kamara természeténél fogva nem vagy nem így merül fel, ott ezt a kérdést sokkal
