Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - ELNÖK (dr. Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2878 politizáljanak, hanem a munkájukat végezzék. 2008tól a kisebbségi országos önkormányzato k gazdálkodása költségvetési szervként történik, de hiányoznak a részletszabályok, amelyeket a kormánynak kellett volna meghoznia. A differenciált támogatásoknál a feladatalapú 30:70 százalékos megosztást a kerekasztal elutasítja, helyette egy olyan koncep ció kidolgozását szeretné, amelynek lényege az önkormányzatoktól való függő helyzet megszüntetése. A jóváhagyott normaszöveg nem felel meg a kisebbségek, a szaktárcák és a szakmai szervezetek közös megegyezésén alapuló követelményeknek. Az oktatási ügyekbe n elsősorban az iskolák bezárása, összevonása, így a gyermekek elhelyezése, a kisebbségi önkormányzatok véleménye, egyetértése kikérésének gyakori hiánya, valamint a szegregáció jelentettek problémát. Erről már Gusztos Péter képviselőtársam beszélt jó néhá ny perccel ezelőtt. A magyar állampolgár, magyarországi lakhellyel rendelkező, akár valamely kisebbséghez tartozó, az anyaországban vagy máshol tanulmányokat folytató hallgató a hatályos tbjogszabályok miatt tanulmányi ideje alatt csak akkor jogosult Magy arországon egészségügyi ellátásra, ha van diákigazolványa, illetve ha külön fizet járadékot. Szükséges felülvizsgálni az EUs és a harmadik országokkal kötött egyezményeket ebből a szempontból, különösen a nemzetiséghez tartozók tanulmányai okán. Ukrajnára , Horvátországra, Szerbiára és Örményországra gondolok itt. Hasonló helyzet, hogy a nem EUs tagállamokban szerzett diplomák, elsősorban az orvos, fogorvos, ápoló, szülésznő honosítása problémát okoz, pedig el kellene ismerni egyenértékűnek. Az iskolák kör zetesítése, megszüntetése okán szegregáció alakulhat ki földrajzilag, az iskolaválasztási szabadság, a társadalmi szolidaritás hiánya, illetve ezek öngerjesztő hatása miatt. Az iskolák úgy tudják fenntartani magukat, juthatnak több diákhoz, ha jók, ha a ma gasabb végzettségű szülők számára vonzóak. Amely iskolák erre nem képesek, oda többségükben hátrányos helyzetű gyerekek kerülnek, kisebb tanulói létszámmal működnek, végső soron megszűnnek. Emellett a szegény, hátrányos helyzetű települések önkormányzatai egyre kevésbé képesek iskolát fenntartani, kötelező feladatukat ellátni, ezért a gyerekeket a környék iskoláiba íratják be, ami a településeken okoz gondot. Ezenkívül kevés önkormányzat hajlandó olyan településsel feladatellátási szerződést kötni, ahol nag yarányú a roma gyerekek száma, mert tartanak attól, hogy az ő iskolájukból is elviszik a szülők a gyermekeket. Több helyen a telepi, városszéli tagintézményekben, épületekben helyezik el a bejáró gyerekeket. (16.50) Ez csapdahelyzet, lásd például Csörög, S ződ, Sződliget, Vác. A jelenlegi szabályozás nem nyújt megoldást, a törvénysértések orvoslására szolgáló eszközök hiányosak, különösen mulasztásos törvénysértés esetén. Senki nem kényszeríthet egy önkormányzatot társulásra, de vannak olyan kötelező feladat ok, amelyeket egyes önkormányzatok csak társulással tudnak ellátni. Továbbra is problémás a közoktatási törvény meghatározása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fogalmára. Ezt veszi át több ágazati törvény is, de a köznyelvben már más a jelentése . Szükség lenne egy új, több szakterületre is koherens meghatározásra, én ezt egy nagyon fontos dolognak tartanám. Az önkormányzatok több intézménye is a megszüntetés, bezárás sorsára jut, pedig a kisebbségi nyelv, kultúra, hagyományok továbbörökítésében k iemelt szerepük van a közművelődési és oktatási intézményeknek. Az intézmények megszűnésekor a közigazgatási hivatalok feladata megvizsgálni, hogy a gyermek mindenekfelett álló érdeke érvényesüle, előbbre valóbbe, mint az önkormányzati autonómia, fiskáli s szemlélet, illetve hogy az új helyzet megfelele, jobbe a gyermekeknek, nem járe a gyermekek, családok számára aránytalanul nehézséggel, sérelemmel.
