Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - Tibet ügyében címmel országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója:
2770 Tibet ügyében címmel országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Áder János) : Az utolsó napirend következik, méghozzá a Tibet ügyében elő terjesztett országgyűlési határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Balog Zoltán, Semjén Zsolt, Fodor Gábor, Herényi Károly képviselők önálló indítványát H/5677. számon, a bizottsági ajánlást pedig H/5677/1. számon a honlapon megismerhették. Megado m a szót az előterjesztők nevében Balog Zoltán képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, akinek 20 perc áll rendelkezésére. BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném kifejezni örömömet a fölött, hog y négy parlamenti párt képviselői, a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF képviselői országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be a parlamentnek a tibeti helyzettel kapcsolatban. Ez a határozat abból indul ki, hogy Tibet etnikaivallási identitása törté netileg kialakult, sajátosságait az emberiség közös kulturális örökségének kell tekinteni. Ez a határozati javaslat arra tekintettel született, hogy látjuk azt az ellentétet, amelyik a Kínai Népköztársaság Tibetben folytatott politikája következtében a hat óságok és a helyi lakosság között kialakult, különös tekintettel a betelepítésekre, az etnikai arányok tudatos megváltoztatására, az identitás erőszakos megváltoztatásának kísérleteire és az ottani politikai mozgalmakkal szemben alkalmazott erőszakra. Ez a határozat elismeri a tibeti nép autonómiájáért, saját világa megőrzéséért folytatott küzdelmét, és kapcsolódni akar ahhoz a magyar hagyományhoz, amely Kőrösi Csoma Sándorral kezdődően a tibeti világ megismerését és megismertetését, a tibetimagyar kapcsol atok ápolását az azonosságtudat megőrzésével kapcsolja össze. Ez a határozati javaslat figyelembe veszi a pekingi rendszer ellen irányuló 1959es lhászai felkelést, amely tibetiek ezreinek bebörtönzésével és halálával, valamint a dalai láma és több tízezer tibeti száműzetésbe vonulásával kezdődött. Arról is megemlékezik, hogy a dalai láma 1989ben béke Nobeldíjat kapott, és a díj átvételekor a nemzetközi közvéleményt arra kérte, hogy a tibeti kérdés békés rendezését támogassa. Azonkívül megemlíti azt a pár huzamot is, amelyik a magyar 1956os forradalom és az 1959es tibeti népfelkelés között létezik. A határozati javaslat érdemben szólítja föl a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogokat, és vessen véget az erős zak alkalmazásának, valamint fölhívja a Magyar Köztársaság kormányát, hogy az Európai Parlament 2000. június 6án kelt határozata értelmében, összhangban az Európai Tanács és az ENSZ törekvéseivel, támogassa a nemzetközi fórumokon a tárgyalások megkezdését a Kínai Népköztársaság és a dalai láma között Tibet új státusának meghatározásáért, amelynek politikailag és gazdaságilag biztosítania kell Tibet autonómiáját a vallási, a társadalmi és a kulturális életben egyaránt. Azt gondolom, hogy amikor a határozati javaslattal foglalkozunk, akkor mindenképpen le kell szögeznem, és gondolom, hogy ezt a magyar parlamentben képviselt összes pártnak a nevében megtehetem, bár ők majd el fogják mondani ezzel kapcsolatban a saját álláspontjukat, hogy mindannyiunknak fontos a jó kapcsolat a Kínai Népköztársasággal, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok mindannyiunknak érdeke. Természetesen üdvözöljük azt, hogy magas szinten van diplomáciai kapcsolat, és folyamatos diplomáciai kapcsolattartás van a Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között. Azt is hozzá kell tennem, hogy szintén üdvözöljük és fontosnak tartjuk, hogy végül is megtörtént az elmúlt hetekben, hogy Peking ismét fogadta és tárgyalt a dalai láma megbízottjával.
