Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GEGESY FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2713 Sok részletbe nem mennék bele, hiszen, mint mondtam az elején, nem nagyon látom ebből a kiutat, és azt is hozzátenném, hogy az ötpárti egye ztetéseken most már a különböző változatok, különböző javaslatok miatt több változatban futó törvények szerepelnek, tehát hagyjuk, hogy mi van az egyikben, mi van a másikban, mi van a parlament előtt. Én két olyan kérdést vetnék fel, amiben, úgy érzem, val óban volt, van vita, és itt is többször szóba került. Az egyik az árumegállító jog. Ez azt jelentette volna, hogy a parlament kétharmados többséggel akármilyen szervezetet felruház azzal a joggal, hogy véleményt mondjon, és ez a vélemény akár vétó formáját is öltheti. Ez volt az eredeti javaslatban, ez kihullott. Emlékezetem szerint az a megfogalmazás is kihullott, amely az Alkotmánybíróságot kényszerítené olyan helyzetbe, hogy a fenntarthatóságot, ami a közgazdászok számára többékevésbé egyértelmű vagy vi lágos fogalom, de hogy két közgazdász ugyanazt értie ez alatt, az már eleve kétséges, eleve nem működik, hogy egy szervezet, vagy egy ilyen garancia nem kerülhet a parlamenten kívülre. Itt szerintem politikai felelősségről van szó. Ezt a jogot a választot t képviselőktől nem lehet elvenni. A másik olyan kérdés, amiben az SZDSZnek is volt véleménykülönbsége, az önkormányzati javaslat. Ugyanis az egészen egyértelműen abból a szempontból, nézőpontból indított, hogy például a 2006os elcsúszást jelentős részbe n vagy értékelhető mértékben az önkormányzati többletkiadások okozták. Ez egyszerűen 2006ban sem volt igaz, és a továbbiakban sem. Az önkormányzati szabályozásnak itt azért lehet helye, és úgy érzem, hogy a mostani változat már ilyen szemléletű, hogy igen is vannak felelőtlen önkormányzati hitelfelvételek, nevezhetjük ezt kötvénykibocsátásnak, amit mindenképpen jó lenne törvényi kritériumok beiktatásával megakadályozni. Hangsúlyozom, nem azért, mert ez önmagában az államháztartás óriási hiányát okozhatná, h anem azért, mert az adott önkormányzat, kicsi vagy nagy, mindenképpen sok embernek hosszú távon meg tudja határozni a jövőjét. Itt nagyon sok felvetés foglalkozott a múlttal; minimum, hogy felelőtlen volt, finom megfogalmazással. Néhány dolgot azért említe nék. Érdekes volt, egyszer a felelőtlen béremeléseket emlegették, aztán itt a parlamentben el szokott hangozni elég sűrűn a szociális válság kategóriája, nem tudom, ez hogy jön össze, vagy a felelőtlen autópályaépítés, nem tudom, mit mondott a Baranya meg yei közgyűlés elnöke az M6os autópálya építése során, de én inkább a jövőről szeretnék valamit még mondani. Azt szeretném, hogy ennek a törvénycsomagnak a javított változatát, a fele részét, de valamit fogadjon el a parlament. Mit értek ez alatt? Nyilvánv alóan minden törvényt lehet módosítani. Őszintén szólva, ha komolyan gondolnám, hogy a következő ülésen vagy két hét múlva a részletes vita fog folyni, akkor már ilyen szemmel nézném még egyszer végig a törvényt, és minden bizonnyal nekem is lennének módos ító javaslataim. De ha nem ilyen, hanem azt mondjuk, hogy ennek a felét fogadjuk el, például vannak itt kétharmados módon megfogalmazott szabályok és kétharmados módon létrejövő hivatal, lehet az egyiket elfogadni, a másikat nem. Ha az merülne fel, hogy eg y olyan szabályrendszert alkotunk, amelyik a kiadási plafonokat fogadja el, és mással nem foglalkozik, de ezt el lehetne kétharmaddal fogadni, akkor azt mondanám, hogy ez is jobb annál, mintha nem csinálunk semmit. (14.40) Úgy gondolom, hogy ez a szabályre ndszer, az adósságállomány korlátozásának szabályrendszere jobb, még akkor is, ha nehezebben átlátható, de a közgazdászok azért vannak, hogy ezt a szabályrendszert legalább végiggondolják és átlássák. De ha ez nem elég, vagy mégsem teljesen jó minden részl etében, akkor fogadjunk el egy ehhez hasonló vagy ezt célzó szabályrendszert, ha ez a kétharmados elfogadás ára. Vagy a szervezet. Úgy gondolom, jobb lenne a szervezetnek, ha az Állami Számvevőszéken kívül lenne, azért, mert - ez az ötpártin gyakran elhang zott - ha egy szervezet egyszerre véleményezi és elég komoly jogokkal a költségvetés készítését, és utána nem sokkal a költségvetés elfogadását, nem biztos, hogy ugyanolyan objektív tud maradni, mint amilyen objektívnek elismert ma az Állami Számvevőszék. Azt sem tartom olyan nagyon jó, átütő megoldásnak, hogy vásárolunk a piacon, tehát
