Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2708 egyet. Olyan nincs, hogy a parlament kezéből valaki a költségvetés megalkotásának felelősségét és gyönyörét kivegye, se Alkotmánybíróság, se költségvetés i hivatal. Ezért nem célszerű költségvetési hivatalt létrehozni. Ezeken a szakértői egyeztetéseken mindjárt az elején azt az álláspontot képviseltem a KDNP nevében, hogy az a tudás egyébként - ami egy ilyen egyszeri feladat ellátásához kell, hogy mondjuk, a költségvetést véleményezze valaki, ha már ezt nem akarjuk a Számvevőszékre bízni, ahol ez jó helyen van - a piacról megvehető. Vannak erre szakosodott intézmények, amik tekintélyesek, és képesek ekkor valamit mondani, ha igaz az az európai uniós biztatás , elvárás, hogy kormánytól független intézményeket vonjunk be ebbe a rendszerbe, és az ő hitelességükön keresztül is akarjunk a közvélemény vagy az ország számára megnyugtató költségvetési helyzetet létrehozni. Az utolsó pillanatban mozdult el a kormány eb be az irányba, nem pontosan abba az irányba hat, amit mi megfogalmaztunk, de ez nem is olyan fontos, amikor előjött azzal, hogy az Országgyűlésnek lehetne valami egyszemélyes költségvetési szaktekintélye, aki ilyenkor át vagy bt mondana ezekben a kérdése kben. Tehát jól látszik, hogy egy olyan hivatalról szól az előterjesztés, amely hivatalnak a fontosságát már a kormány sem tartja fontosnak, mert a hivataltól eljutott az egyszemélyes intézményig. És akkor ott van a FideszKDNP indítványa, akik indulásnál is már egy költségvetési tanácsban gondolkodtak. Sőt, akkor gondolkodtak már egy költségvetési tanácsban, amikor nyilvánvaló volt, hogy mérhetetlen a baj az országban, az államháztartás pozíciói romokban vannak. Akkor terjesztettük be azt a törvényjavaslat ot, amiről önök akkor tárgyalni sem voltak hajlandóak. Tehát a FideszKDNP először jelezte, ha úgy tetszik, a tűzoltási szándékát és ilyen szempontból a megoldásban való közreműködési akaratát, mielőtt ez a közpénzügyi csomag előállt volna. Most is azt gon dolom, hogy ha eldőlne az a politikai kérdés, hogy kelle egyáltalán az ÁSZon kívül valami ilyen intézményt létrehozni, akkor én továbbra is azt mondom, hogy tekintélyekből álló tanácsot hoznék létre. Ez lehet, hogy csak egy háromfős grémium, és ennek a h áromfős grémiumnak van egy olyan költségvetése, amivel azt az elemző tudást megveszi, amit utána ő összerendez, és mond valamit az Országgyűlés plénumán és a közvéleménynek arról, hogy milyennek értékeli azt a beterjesztett költségvetést. Egy következő kér déskör, amiről röviden beszélni szeretnék, mielőtt azt mondanám, hogy mit kellene csinálni e helyett a törvénycsomag elfogadása helyett, az az önkormányzatokat érintő önkormányzati törvénymódosítás. Veres János pénzügyminiszter úr az igazság pillanatának e ljövetelét megjövendölő mondatai előtt azt nem mulasztotta el elmondani, hogy a tavalyi év végén 670 milliárd - ha jól írtam fel a számot - volt az önkormányzatok által felvett hitel, és ez nő. Szokásos kimutatni azt, hogy hogyan nő, mondjuk, a választások előtti években, és mennyivel mérsékeltebb ez a választások évében. Azt én elfogadom önkormányzati vezetőként is, hogy ha közpénzügyekről szabályokat alkotunk, akkor az önkormányzatokat érintő szabályrendszert is újra lehet gondolni. De az, amit önök képvi selnek, és ennek mindig hangot adtam a parlamentben, az egy lehetetlen helyzet. Egyrészt törvények kötelezik az önkormányzatokat feladatellátásra, annak megvannak a paraméterei. Ezt arra feljogosított intézmények vizsgálják, ha azt nem teljesítjük, akkor m ondjuk, nem kapunk az adott intézményünkre működési engedélyt. Persze, hogy össze ne dőljön a világ, ideiglenesen ezt mégis megkapjuk, és akkor toldozgatjukfoldozgatjuk a rendszert. Önök költségvetési korlátok állításával egyszerűen lehetetlenné teszik az önkormányzatok feladatellátását. Mert arról el lehet gondolkodni ebben az országban, hogy kelle 3200 önkormányzat, ez egy olyan szemérmesen kezelt kérdés, amiről mi itt nem szoktunk beszélni, mert önök úgy gondolják, hogy az a megoldás, hogy költségvetés i kényszereken keresztül - alkotmányos kérdések félretételével, költségvetési kérdéseken keresztül - rendezik el ezeket a kérdéseket. Az önkormányzati rendszert önök, amit konszenzussal állított föl helyesen ’90ben az Antallkormány idején a magyar parlam ent, most úgy akarják átrendezni mindig 50 százalékos törvényekkel, hogy