Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2701 foglalt. Az más kérdés, hogy az első volt a törvényjavaslatok között, amikor ezt az MSZP vissza is vonta. Nyilvánvalóan ezért fél, tartózkodi k a kiadási oldal korlátozásától az MSZP, hiszen már egyszer próbálkozott vele, csak nem jött be, és ugyanúgy, mint az adócsökkentő programot, azt a törvényt is vissza kellett vonni. Ezért aztán egy bonyolultabb, a közvélemény számára nem igazán könnyen ér thető szabályozást vezet be. Például László Csaba azt mondta erről a szabályozásról - azért figyelemre méltó, hogy az MSZPkormány volt pénzügyminisztere erről a szabályozásról ezt mondta , hogy ő tízegynéhány éve foglalkozik költségvetésiközpénzügyi ké rdésekkel, de neki is nagyonnagyon mélyen bele kellett ásni magát, hogy megértse ezt a szabályt. Egyébként azt mondta az egyik konferencián, két korsó sört fizetne annak, aki tisztán elmondaná neki első olvasatra, hogy miről is szól ez a szabály. László C saba egyébként ezzel kapcsolatban mást is mondott. Csak azért mondom ezt, hogy olyanoknak a véleményét is elmondjam, akik esetleg önökhöz közel állnak. Ő azt mondta erre az egész szabályozásra, hogy ez nem érthető, nem transzparens, és egyáltalán nem világ os, hogy ettől az új szabályozástól milyen eredményeket vár a kormány, és mi várható, mi lesz ennek a következménye. Neki is az volt a véleménye, hogy a szabályozásra szükség van, de csak soksok tárgyalás és kompromisszum árán szabad ezt az Országgyűlés e lé hozni. Végezetül az Állami Számvevőszék véleményét szeretném elmondani, ami a következő. Az elemzők egyetértettek abban, hogy a javasolt költségvetéspolitikai főszabály, hogy az adósságállomány reálértéke nem nőhet, a GDP dinamikus növekedésének idősza kában jól szolgálja az adósságállomány GDPhez mért arányának gyors csökkenését. Ugyanakkor a javaslatot véleményező külföldi és hazai szakemberek - akik közül kiemelkedő az IMFdelegáció, amely e kérdéskört hazánkban a helyszínen is behatóan vizsgálta és véleményezte - szinte egységesen azon az állásponton vannak, hogy e szabály nem transzparens, nehezen kommunikálható, indokolható, mivel az egyensúlyi követelményt elszakítja a gazdaság teljesítményétől, ráadásul az ehhez kapcsolt költségvetési döntési ren dszer szinte áttekinthetetlenül bonyolult. Nem véletlen, hogy ilyen szabályt egyetlen országban sem vezettek be. A javasolt szabály elvetését senki sem indítványozta, viszont alternatív, a nemzetközi gyakorlatban már kipróbált megoldások keresésére biztatt ak. Tisztelt kormánypárti Képviselők! Csak az OECD, az IMF, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank mondja, hogy az a szabály, amelyet önök itt szeretnének bevezetni, nem jó, találjunk ki valami mást. Összességében arra vonatkozóan, hogy szükség va ne a kiadások korlátozására, tehát a kiadási plafon bevezetésére, vagy a reáladósság az a szabály, ami egyébként szakmai értelemben a legnagyobb vita a két legnagyobb párt, a Fidesz és az MSZP között, a következő vélemény alakult ki. A reáladósságszabály érthetetlen, indokolhatatlan, átláthatatlan, nincs rá nemzetközi példa, minden nemzetközi szervezet elveti, míg a kiadási plafon egyszerűbb, érthetőbb és a szakmai szervezetek támogatják. Ezért nincs például konszenzus ebben a szakmai kérdésben a két párt között. Hozzáteszem, hogy az egyeztetés utolsó napjain érezhető volt egy elmozdulás a Pénzügyminisztérium részéről, s valamiféle törvényjavaslatszöveget letettek az utolsó napon az asztalunkra, ott egy darab munkanapunk lett volna arra, hogy igen vagy nem válasszal azt mondjuk, hogy ezt támogatjuk vagy nem. Mi akkor is azt mondtuk, hogy a tárgyalásokat tovább kell folytatni, és egy olyan törvényt kell elfogadtatni az Ország gyűléssel konszenzusos alapon, amely valóban az ország javát szolgálja. Mi azt mondjuk, hogy ez a szabály ennek nem felel meg. Most szándékosan egy olyan dologról szeretnénk beszélni, amiben szintén nem értünk egyet, mondhatni azt, hogy amiben talán a legn agyobb ellentét van a két oldal között. Ez pedig, hogy hogyan működjön a közpénzügyeket felügyelő új intézmény, és az milyen legyen. Az alapvető vita közöttünk abban van, hogy míg az MSZP azt preferálja, hogy egy önálló intézmény önálló vezetővel, kétharma dos törvénnyel megválasztva, és ami a legfontosabb, az Állami Számvevőszék jelenlegi feladat- és jogkörének szűkítésével, csorbításával, mi több, háttérbe szorításával, sőt egyesek szerint
