Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (Mandur László): - BALOGH JÓZSEF, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója:
2693 akkor ne csodá lkozzunk, hogy azok a megszorítások mellett a hitelfelvételhez nyúlnak, mert ez a felelőtlen kormányzati politikának a következményeként áll elő, és nem az önkormányzat gazdálkodásának hiányosságai miatt csupán. Tehát az önkormányzatok gazdálkodásának egés zét át kellene tekinteni, csupán egy ilyen presszióval, hatalmi centralizált presszióval nem lehet eredményt és tartós eredményt elérni, márpedig tartós eredményre lenne szükség. Összefoglalóan azt kell mondjuk egyébként, hogy egy törvény, egy jó törvény s zellemisége nagyon fontos lenne, fontos visszatartó ereje lenne. A jelenlegi előterjesztés kapcsán számos koncepcionális vitánk van, ugyanakkor a legfontosabb, hogy nem beszélni kell, hanem csinálni. Olyan törvényeket kell benyújtani, amelyek mögött ott va nnak a hatástanulmányok, olyan költségvetéseket kell benyújtani, amelyek felelősek és megalapozottak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , és olyan gazdaságpolitikát, amely a magyar társadalom és a gazdaság felemelkedését szolgálja, nem pedig ezzel ellentétes, amit tapasztalhatunk. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslatról az önko rmányzati bizottság kialakította az állásfoglalását. (12.50) A bizottság ülésén ugyanakkor kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. A bizottság állásfoglalásának ismertetésére most megadom a szót Balogh József képviselő úrnak, a bizottság alelnökének. Para ncsoljon! BALOGH JÓZSEF , az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Pénzügyminiszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Múlt év november 28án tárgyalta meg az önkormányzati és területfejlesztési bizottság az előterje sztést, és az előterjesztők kérésére a három törvényjavaslatot egy napirendi ponttá vontuk össze; ez egyébként a bizottság támogatásával találkozott. A három törvény a helyi önkormányzatokról szóló törvény, a költségvetési felelősségről és az alkotmány mód osításával kapcsolatos törvénymódosítás volt. Az összefoglaló vélemények azt tükrözték, hogy az Állami Számvevőszék által még az elmúlt év közepén beterjesztett közpénzügyi téziseket az Országgyűlés elfogadta, a beterjesztett javaslatok, törvénymódosítások a bizottság véleménye szerint ezen tézisekkel összhangban álltak. A tézisekben szereplő javaslatok több olyan témát érintettek, amelyek végül is összhangban állnak azokkal a törekvésekkel, amelyeket a kormány beterjesztett. Az egyik a költségvetés és a zá rszámadás készítésének kérdése, a másik a költségvetési egyensúly, tehát a költségvetési politikával kapcsolatos alapvető szabályok rögzítése. És természetesen az alkotmánymódosítás is önmagában véve kétharmados többséget igényel, illetve az önkormányzati törvény szintén kétharmados többségigényű, a harmadik törvény pedig a költségvetési felelősségről szóló törvény, amely az alkotmány beterjesztett módosítása értelmében szintén kétharmados többséget fog igényelni. Ebben a törvényben pedig létrejönne a Törvé nyhozási Költségvetési Hivatal mint szervezet, amely teljesen új intézmény a magyar államrendszerben. Ennek az alapvető szabályait rögzíti a törvény, és a hivatal elnökének megválasztását szintén kétharmados többséghez fűzi. A továbbiakban, miután a hivata l létrejönne, és ezeket a szabályokat elfogadja az Országgyűlés, onnantól kezdve a költségvetés elfogadásának procedúrájában további kétharmados szavazások már nem kerülnének elő. Tehát egyszerűen fogalmazva: kétharmados lenne a rendszer, de feles működési szabályokkal. Tehát a fő cél az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó szabályok esetében egyrészt az átláthatóság növelése, másrészt pedig a fenntarthatóság biztosítása. Ennek a részleteibe nyilván nem mentünk bele, hiszen általános vitára való alkalmasságról van szó, de a törvényjavaslathoz mellékelve van az általános indokoláson túlmenően jogi, gazdasági hatásvizsgálat is.
