Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
2645 Éppen hajnalban, amikor arra ébredtem, hogy esik az eső, mindjárt gondoltam, hogy képviselő úr ma nem tud olyat mondani, amivel nagyon fölhúzna, nem is mondott egyébként, úgy gondolom. Ma nem is hiszem, hogy bárkinek is sikerülne, ug yanis a mai nap valószínűleg többet hoz az egész magyar mezőgazdaságnak, mint az összes politikus együttvéve, de most nem erről fogok beszélni, hanem amit a kérdésben fölvetett. Én azt gondolom, hogy tegnap konkrétan a zöldséggyümölcs pályázatot megbeszél tük. Alapvető félreértésben van, képviselő úr. Az igaz, hogy az üvegházi meg a fóliaméretnél ezek a méretek tényleg így vannak, de az összes egyéb pályázati lehetőségnél, a gépfejlesztésnél, a szántóföldi kultúrák fejlesztésénél egyetlenegy korlát volt, a 4 EUMEs határ, és az se vonatkozik a kezdőkre - tehát bárki vállalhatja, hogy majd ő öt éven belül ezt eléri , és nem vonatkozik azokra, akik integrációban végzik ezt a tevékenységet. Tehát ilyen értelemben eléggé ki van sarkítva ez a kérdés, úgy gondolo m. Az, hogy mi a szakmai szervezetekkel egyeztetünk, ez legyen a legnagyobb bűnünk szerintem. Azt, hogy most az agráriumban nagyjából van egy konszolidált helyzet, pontosan az hozta, hogy mi megpróbálunk minden rendeletalkotás előtt valós szakmai egyezteté seket folytatni. Én nem kérdőjelezném meg az Európai Unióba akkreditált FruitVeB érdekképviselet vagy szakmai szervezet véleményét, amely pontosan megmondta, hogy például ilyen intenzív üvegházi és fóliás kategóriába ez alatt a méret alatt nem lehet életké pesen működni azoknak, akik a nagy felvevőpiacokon akarnak éven át és folyamatos áruellátással megjelenni. Teljesen más a helyi ellátás kategóriája, amire megvannak az egyéb fejlesztési források, és mi nagyon komolyan is vesszük ezeket, mert azt látjuk, ho gy az elmúlt évtizedekben is akkor volt igazából sikeres a kistermelés, amikor nagyobb cégeken keresztül integrációban tudták ezt végezni. Nyilván most próbálunk hasonló modelleket létrehozni annak érdekében, hogy a leginkább csak a munkaerejüket használó falusi lakosság próbáljon olyan integrációban részt venni, ahol egyébként a termelés kockázatát nem ő viseli se a piaci oldalon, se az alapanyagellátásban, hanem egy olyan integráció, ami lehetőséget ad arra, hogy egységes minőségű és megfelelő árut tudja nak ők is előállítani. Ugyanis a piac nem szokott szelektálni olyan alapon, hogy ki a kicsi meg ki a nagy, két dolog dönt: a minőség és az ár. Tehát ezekből a pályázatokból mi ezt vettük figyelembe. Egyébként soha nem volt még ennyi forrásunk mezőgazdasági fejlesztésre, nagyjából 1300 milliárd forint, és nyilvánvaló, hogy az eddigi pályáztatásból az is következik, hogy a szakma alapvető érdekeivel egyezik az a pályázati rendszer, amit csináltunk, hiszen ennek nagyjából a felét fordítjuk modernizációra. A 65 0 milliárd forint körülbelül felét már le is kötötték a termelőink, erről határozottal rendelkeznek. Ebben benne van a gép, és benne van az állattenyésztés fejlesztése. Mert persze lehet arról is beszélni, hogy miért nem támogatjuk a kisüzemi állattartást. Azért, mert nem nagyon létezik ilyen, ugyanis a valamikori tízmillió magyar sertés is úgy állt össze, hogy volt négymillió a nagyüzemeknél, és volt hatmillió a háztájiban. Nyilván a négymillió a nagyüzemeknél most is megvan, de ha csak annyi van, és mi mo dernizálni akarunk, akkor nem tudunk máshol modernizálni, mint abban a körben, akik még hajlandók erre a tevékenységre. Érdekes az a filozófiai megközelítés, ami éppen a múlt héten egy konferencián hangzott el, hogy Magyarországon az ideális a 30 hektáros földbirtokméret lenne. Ezt egyébként a Fidesz egyik agrárpolitikusa jelezte. Ez már előre is vetítheti azt a sötét jövőt, ami egy újbóli mezőgazdasági szétveréshez vezethet, amennyiben kormányváltás következik be. Ezt egyszer eljátszották az ágazattal a ki lencvenes évek elején, azóta se tudtunk kilábalni belőle, képviselő úr. Tehát én azt gondolom, most nem újabb és újabb ötletekkel kellene előállni, hanem megnézni, mi zajlik a világban, megnézni, milyen folyamatok vannak, és ahhoz igazítani a magyar agrárp olitikát. A kettő egyébként se összekeverhető, konkrétan az agrár- és a vidékpolitika, de megfelelő agrárfoglalkoztatás nélkül nincsen vidéki lét, és most képviselő úrék általában azt a közeget támadják, hiszen szóba se került a szö vetkezeti konferencián az a több mint ezer, még működő termelőszövetkezet - amely tudom, hogy egy szitokszó Magyarországon , amelyek a hivatalos
