Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 19 (147. szám) - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
2633 kötelezettség sz ámukra sem. Én nem erőltetnék itt a törvényben adminisztratívan két órát, csak azért, mert ennek valamilyen szimbolikus jelentőséget tulajdonítunk. Egyébként támogatunk sokfajta pontosító javaslatot. Talán érdemes megemlíteni az ellenzékiek közül a 9., 13. javaslatot, ezek olyanok, amelyeket mindenképpen érdemes támogatni. A további módosító javaslatok közül is van jó pár olyan, a 4es, 21es, 27es, ha jól emlékszem, amelyeket ebben a formában nem tudunk támogatni, de reméljük, érkezik hozzájuk olyan kapcs olódó módosító, ami az érdemi tartalmat megtartva talán jobb megoldást fog ezekre kínálni. Még egyszer mondom, a gyakorlati célokkal egyetértünk. Vannak olyan ügyek, ahol - hogyan mondjam - a felhatalmazó rendelkezések mibenlétében van némi vita közöttünk. Azt gondoljuk, hogy bérügyben nem itt kell eldönteni azt - szemben avval, amit önök mondanak , hogy csak teljesítménybért adjunk, vagy adjunk pályakezdőbért is. Nyissuk meg a lehetőséget sokfajta célra. Ez egy kormányrendelet, talán miniszteri rendelet - bocsánat, most nincs a fejemben - megalkotására ad felhatalmazást, és egyébként majd maga a konkrét rendelet fogja tartalmazni a pontos szabályokat. Ott érdemes megvitatni azt, hogy mondjuk, ennél a pályakezdőket támogató bérelemnél - ebben tudjuk, komoly szakmai vita van, inkább szakmai vita, nem politikai vita - a szakmai vita hol jut nyugvópontra, ezt majd ott érdemes megvizsgálni. Itt talán most szőrösszívűség vagy túlzott szigor megpróbálni ilyen részletességgel szabályozni. Hasonló a helyzet az érett ségiszabályozással, ez már az általános vitában is szóba került, ott is elmondtam. Ott fontos elem, hogy törvényi kötelezettséget teremtünk a jogszabályban való szabályozásra, tehát nem egy oktatási hivatali vezető dönti el azt, hogy egyébként az érettségi ért milyen díjakat kell szedni. Egyébként ma ez a helyzet, és nemcsak ez óta a kormány óta ez a helyzet, hanem emberemlékezet óta ez a helyzet. Tudjuk, itt egyébként nem a normál nappali érettségi vizsga díjairól van szó, hanem alapvetően a kiegészítő, pót lóvizsgák díjairól. Ennél nagyobb jogbiztonságot jelent egy erre alkotott miniszteri rendelet. Szerintem ezzel talán nem érdemes nagyon komoly vitát folytatni. Egy ügyben folytattunk nagyon komoly vitát, és ebben továbbra is tartjuk a kormányzati álláspont ot, ezek az esélyegyenlőséggel és a tankötelezettség biztosításával kapcsolatos jogszabályok. Idetartozik az iskolai körzetek meghúzása. Továbbra is fontosnak tartjuk azt, hogy legyen olyan szabály, amelyik ösztönzi, ittott kényszeríti az önkormányzatokat arra, hogy lehetőleg arányosan próbálják kialakítani ezeket a körzeteket. Hozzáteszem, van olyan eszköz - erről is vitatkoztunk a múltkor , az esélyegyenlőségi tervezés, amelyik lehetővé teszi, hogy egy önkormányzat szakszerűen végezze el ezt a munkát, n e adminisztratíve, hanem e mögé rakva egy nagyon komoly szakmai apparátust. Maga a minisztérium szakértőkkel támogatja ezt a munkát. Ide tartozik az önkormányzati feladatellátás, hogy egészen pontos legyek, nem az önkormányzati feladatellátás, hanem a tanu lói jogviszony létesítésére vonatkozó szabály. Itt van egy komoly vita, egy komoly jogi vita, de én azt gondolom, ez félreértésen alapul, ugyanis ez a szabály nem önkormányzati jogot von el, és nem önkormányzati jogot létesít vagy sért. Ez a szabály tanuló i jogviszonyt létesít, ilyen módon a közoktatási törvény hatókörébe tartozik, hiszen a tanulói jogviszony létesítése, egyébként más vonatkozásban az oktatási intézmény alakításának feltételei, ezek mind a közoktatási törvény hatáskörébe tartoznak, itt rend ezhetőek és rendezendőek. Ugyanakkor természetesen az is igaz, azt mondja Zsigó Róbert képviselő úr, hogy általában nem oldja meg az esélyegyenlőség kérdését. Viccelődhetnék azon, hogy nekem elég, ha konkrétan oldja meg, de értem persze, miről beszél a kép viselő úr. Arról, hogy önmagában az adminisztratív eszközök nem oldják meg ezeket a problémákat. Ez igaz, ugyanakkor még az általános vitában hangzott el Kormos Dénes képviselő úr nagyon figyelemreméltó érvelése arról, hogy bizony jogi eszközökre is szüksé g lehet olyan helyzetekben, amikor egyenlőtlen viszonyok alakulnak ki, amikor ennek vagy annak a társadalmi csoportnak, hátrányban lévő csoportnak védelemre van szüksége. Azt gondolom tehát, hogy itt ezek a jogi szabályok, ha tetszik, ezek az adminisztratí v szabályok szükségesek, de nem elégségesek. Szükség van emellett integrációs szakmai munkára, és szükség
