Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 19 (147. szám) - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LENGYEL ZOLTÁN, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP):
2596 Itt már szó volt róla, és jelentős előrelépés a törvényjavaslat kapcsán, ami az indikáción túl lévő gyógyszerek felhasználásáról szól ebben a törvényjavaslatban. Vitatkoznék egy kicsit Nagy Kálmán képviselőtársammal, hogy tovább kellene ezt a javaslatot esetleg puhítani olyan te kintetben, hogy még mindig vannak olyan gyógyszerek, amelyek főleg gyerekgyógyászati vonatkozásban nap mint nap alkalmazásra kerülnek. Ezt kétségtelenül meg kellene nézni egyes gyógyszerkörök vonatkozásában, és ha lehet, akkor valamilyen egyszerűbb szabály ozást bevezetni. De túlontúl messze nehéz elmenni ebben a javaslatban az indikáción túli gyógyszerek alkalmazásában, hiszen ez felveti annak kockázatát, ha a gyógyszer adott esetben Magyarországon nincs törzskönyvezve, és az alkalmazó vagy az alkalmazás ka pcsán valami mellékhatás vagy probléma lép fel, akkor ennek a jogi szabályozása, a következmény viselése milyen módon kerül be a törvénykezésbe, és hogyan oldható meg. Számos gyakorlatot vizsgáltunk annak idején, amikor erről egyeztettünk a tárcával, a sza kmai szervezetekkel. Van, ahol a szakmai kollégiumok javaslatát fogadják el, vannak olyan országok, ahol a mértékadó folyóiratokban megjelenő nagyszámú tanulmányra való hivatkozás elégséges ahhoz, hogy egy indikáción túli gyógyszer alkalmazásra kerüljön ab ban a betegségcsoportban. És ez főleg a daganatos betegek kezelésében a más daganatra törzskönyvezett gyógyszerek vonatkozásában jelent a betegnek második vagy harmadik vonalbeli gyógykezelést, megoldást adott esetben a bajára. Az elmúlt időszakban számos ilyen gyógyszer volt, és nagyon komoly nyomás nehezedett az OEPre ilyen tekintetben, hogy ezeket az indikáción túli alkalmazásokat fogadja be, és egyedi méltányosságban kezelje. Ez most megoldódni látszik. De biztos, hogy mindig jönnek újabb készítmények, hiszen az innováció ezen a területen rohamléptekkel megy előre, és rendeletileg nagyon nehéz ezt követni. De a törvényjavaslat keretet, lehetőséget ad arra, hogy ez megvalósuljon, és ehhez kiegészítésül, mint mondtam, a 32. rendeletben felsorolja tételese n azokat a gyógyszereket, amelyek így bevezethetők, így alkalmazhatók a mindennapi gyakorlatban. A törvényjavaslat zárórendelkezései között szerepel számos egykét mondatos utalás, itt miniszter úr expozéjában említette a művi meddővé tétel vonatkozásában történt változásokat, én még egyet említenék. A zárórendelkezések kapcsán a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a temetésről, temetőkről és a halottakról szóló korábbi, az egészségügyi törvénybe bekerült módosítást. Ez, úgy érezzük, bizonyos űrt hagy ma ga után ebben a vonatkozásban, tehát itt mindenképpen módosító indítványt szeretnénk benyújtani a tekintetben, hogy végre kormányrendeletben tisztán helyére kerüljön a kórboncolás, hatósági boncolás, igazságügyi boncolás hierarchiája, rendeletileg szabályo ztassék ez a kérdés, hiszen számos esetben van a mindennapi gyakorlatban ezzel kapcsolatosan polémia, másrészt az uniós állampolgárok Magyarországon történő igazságügyi és kórboncolása vonatkozásában sincs még minden tekintetben rend. Nagyon fontos, a korá bbi rendeletekben nem szabályozott és a jövő szempontjából előremutató lépés az, hogy végre uniós források felhasználásával sikerül felállítani egy humánerőforrásmonitoringrendszert. Ezzel pontos képet tudunk kapni arról, hogy milyen szakképesítésből hány kolléga dolgozik a szakmában, milyen ezeknek a szakembereknek a képzettsége, hogyan valósult meg a folyamatos továbbképzésük, rendelkezneke azokkal az ismeretekkel, és ezeknek a szakembereknek milyen a területi megoszlása, milyen a korfája, és milyen gya korlattal rendelkeznek. (21.50) Ez azért fontos, hogy ha megvalósulnak a különféle uniós forrásokból a beruházások, és ha tovább akarjuk az egészségügyi rendszert alakítani, fejleszteni, akkor szükség van arra, hogy tudjuk, milyen a humánerőforráshelyzet. Nemcsak az ágyakat, műszereket, a kórházakat, az ágyszámot, a kubatúrát kell meghatározni, hanem pontos kép kell legyen arról a döntéshozóknál, hogy egyáltalán humán erőforrás vonatkozásában hogy állunk, ki fog gyógyítani ezekkel a műszerekkel, ezekben az épületekben.
