Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 19 (147. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz,
2577 ember?! - Tudja, hogy fog ez örülni, ha ezt abbahagyom? (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Hát örülü nk, képviselőtársaim, nagyon örülünk neki, hogy végre ezt abbahagyták. Egyébként ennek a szegény macskának a találkozója Jeannal nem új keletű, mert a rendszerátalakítás első lépése az volt, hogy rávertek a fejére, és konkrétan felszámolták a köztestületi kamarákat, legalábbis nagy kísérletet tettek rá. Érdekes, és az idő azt igazolja, hogy a szándékukat megértették a rendszerben dolgozó emberek, és a kamarák - úgy is mondhatnánk - erősebbek, mint valaha. Ez egy nagyon súlyos lépés volt, meggyengítették. Ez t követően - itt előttem már említette Csáky képviselő úr - megkezdték ennek az egészségügyi macskának a lejáratását; az orvosok meghalasztják a betegeket a kórházakban, egyes intézmények nem alkalmasak egészségügyi ellátásra. Olyan hangok jelentek meg, am elyekkel kikezdték az egészségügyi ellátórendszerben dolgozó emberek önbizalmát. S hogy konkrétan szocialista politikusok mondtáke vagy szabad demokrata politikusok? Nagy jelentőséget azért nem tulajdoníthatunk neki, mert a szavazataikkal valamennyien ren dre, egységben e mögé a politika mögé álltak, amit a korábbi egészségügyi miniszterek képviseltek. Ennek a jószágnak a módszeres kiéheztetése nem most kezdődött, már korábban is megvolt, teljesítményvolumenkorlátnak hívják. A Mentőszolgálat különleges keg yben részesült, mert kétszer kapott 10 százalékos fűnyírót. Képviselőtársaim, ezek döntések voltak! A mentés és a szállítás szétválasztásával… - egyébként gratulálunk a mentősöknek, 60 évesek, tartsa meg őket a Jóisten sokáig, mert nagy szükség van rájuk. Bocsánat a szóhasználatért, mentők - Puskás képviselő úr már többször kijavított. De a munkaruháik még mindig nincsenek meg, ez a születésnapi ajándék még nem jött össze. Szétválasztották a mentést és a betegszállítást, ebből a mentés egyébként megerősödve is kijöhetett volna, hogyha elfogadják azt, hogy a szétválasztással együtt nem lehet elvonni a forrásokat is, a források jelentős részét ott kell hagyni. Itt a teremben valamennyien tudjuk, akik egészségpolitikával foglalkozunk, hogy a szétválasztott rend szer többe kerül. Egyébként jobban tud működni, csak drágább a rendszer, de ezt el kell ismerni, és ott kell hagyni a pénzt. Ennek az egészségügyi ámokfutásnak a vége az volt, amikor tételesen elkezdték feldarabolni a biztosítási rendszert, és ebben egyébk ént mindenféle szómágia is előkerült. Egyébként ezeket itt a parlamentben szóbukfenceknek neveztem, amikor a miniszter asszonyt kérdeztem, illetve a válaszaira viszontválaszt adtam. Az, hogy most pénztárnak hívjuk, biztosítónak hívjuk, ezek menet közben vá ltoztak úgy, ahogyan az éppen aktuális népszavazási kérdésekről kellett dönteni. Ha átengedte az OVB, akkor megváltozott a neve, ha nem engedte át az OVB, akkor nem. Ez így történt, képviselőtársaim. Abból a székből, ahol most a miniszter úr ül, először Mo lnár miniszter úrtól hallgattuk meg, hogy nem lesz több biztosító, nem lesz üzleti biztosító, csak a joganyagból nyolc oldalon keresztül irtották kifelé a megyei egészségbiztosítási pénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár… A miniszter úr akkor tal án még nem volt főigazgató, később lett főigazgató. A nem túl okos képviselőnek is nyilvánvaló volt - nem szabad ilyent mondani a parlamentben , hogy a joganyagot készítik fel a többbiztosítós modellre. Ezt éveken keresztül abból a székből módszeresen ta gadták. Tehát képviselőtársaim, nem előzmények nélkül való ez. Azt lehet mondani, hogy mi, fideszes képviselők piromán Matuska Szilveszterként felrobbantottuk az összes utat, amin a jótékony multinacionális biztosítók tőkét fektethetnének a magyar egészség biztosításba, de ez nem igaz. Ne becsüljék túl a képességeinket! Mi egyet tudtunk tenni: felhívtuk a figyelmet, hogy rossz úton járnak. Azt, hogy rossz úton járnak, nem csak mi mondtuk. Ezt mondta gyakorlatilag - Mihályi Pétert leszámítva - minden egészség ügyhöz értő, egészségügyi finanszírozással foglalkozó gazdasági szakember is (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!) , akármelyik oldalról jött. Ez egy percig nem volt kérdéses. Nem tudom, a miniszter úrnak mennyire van szabad mandátuma e tekintetben, de az a véleményem, hogy ön is ugyanolyan jól ismeri azokat a modelleket, amelyekben leírják, melyiknek
