Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 19 (147. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2553 1955ben az Országgyűlés törvényt alkotott a dolgozók betegségi biztosításáról. Ezt követte 1975, amikor törvényt alkotott az Országgyűlés a társadalombiztosításról. 1988ban törvény hozta létre a társadalombiztosítási alapokat, majd pedig az Országgyűlés 1991ben hozott egy határozatot. (18.10) A ha tározat a következőket tartalmazta. Megállapította, hogy a viszonylag magas járulékmértékek ellenére a társadalombiztosítás nem képes értéktartó ellátásokat biztosítani. Megállapította, hogy a társadalombiztosítás nem biztosítási jellegű ellátásokat is fin anszíroz; valamint megállapította, hogy az egészségügyi szolgáltatások társadalombiztosítási finanszírozása formális. Ezért határozatban rendelkezett arról, hogy meg kell határozni a kötelező biztosítás feladatkörébe tartozó feladatokat; a járulékfizetők s zámára egyértelművé kell tenni, hogy milyen jogosultságokat, szolgáltatásokat nyújt a kötelező egészségbiztosítás; egyértelművé kell tenni a szolidaritási elven alapuló elemeket; s meg kell határozni az állami költségvetés helyét, szerepét és feladatait. E nnek figyelembevételével elkészült 1993ban a társadalombiztosítási alapok költségvetéséről szóló törvény, majd ezt követően 1997ben két törvény is megszületett: az egyik az ellátások fedezetéről rendelkezett, a másik pedig a kötelező egészségbiztosítás e llátásairól. 2008ban a parlament törvényt alkotott, és ez a törvény a következőket tartalmazta a preambulumában: “Az Országgyűlés annak kinyilvánításával, hogy a biztosítási jogviszony keretében egészségügyi ellátást igénybe vevők ellátása és az egészségü gyi ellátórendszer finanszírozása a nemzeti kockázatközösségen alapul, szolidaritás elvű, kötelező, egységes társadalombiztosításon nyugszik…” Az általános vitára bocsátott törvényjavaslat pontot kíván tenni egy vitára, amely erősen megosztotta a politikai , társadalmi és szakmai szervezeteket egyaránt. A törvényjavaslat, amely most a parlament elé került, csak azoknak a rendelkezéseknek a megtartását javasolja, amelyek már beépültek az egészségügyet szabályozó egyes törvényekbe, és hatályon kívül helyezésük szabályozatlanságot eredményezne. Ilyen jellegű szabályoknak gondoljuk az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvényt, amely szabályozza az intézmény jogutód nélküli megszüntetéséről szóló szabályozást; ilyennek gondoljuk az Egészségbiztosítási Felügye let felügyeleti tanácsának kinevezéséről szóló szabályozást; a gyógyszergazdaságossági törvényben ilyennek gondoljuk azt a szabályozást, amely a gyógyszerészeknek lehetővé teszi díjazás megállapítását, ha a fix támogatású csoportokban helyettesítik egymás t; de lényeges még az egészségbiztosítási törvény várólistára, betegfogadási listákra vonatkozó módosítása. Tisztelt Országgyűlés! Kezdeményeztem a kormánynál a kötelező egészségbiztosítási rendszer felülvizsgálatát. Ezt a kezdeményezésemet a kormány pozit ívan fogadta, és május 14ei ülésén határozatba foglalta az e munkával kapcsolatos feladatokat. Egyértelműen fogalmaz a határozat: az egészségbiztosítási rendszer átalakításának legfőbb célja a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával a tár sadalom egészségi állapotának és a biztosítottak elégedettségének javítása. Hasonlóan fontos célkitűzése a kormánynak, hogy az egészségügyi ellátórendszert ma még jellemző területi egyenlőtlenségeket fokozatosan felszámolja, és kialakítsa az egészségügyi s zolgáltatók felelős és rugalmas gazdálkodásának feltételeit. Szükségesnek tartja emellett a kormány a kötelező egészségbiztosítás biztosítási feltételeinek megerősítését. Ez nem jelent mást, mint a biztosítói szerep megerősítését. Ennek érdekében az egészs égbiztosítási forrásokkal való gazdálkodás és a szolgáltatásvásárlás felelősségének és szabadságának kiterjesztését kívánja megoldani a kormány, az egészségügyi szolgáltatók tevékenységének és az Ealapból származó forrásoknak a fokozott ellenőrzését és az ehhez szükséges informatikai rendszerek megteremtését, a területi egyenlőtlenség fokozatos csökkentését szolgáló és a népegészségügyi prioritásokat is figyelembe vevő finanszírozási rendszer kialakítását, valamint a szektorsemleges finanszírozás továbbfej lesztését. Mindezeket a feladatokat a kormány az ellátásban részt vevő szervezetek és személyek, valamint a társadalmi szervezetekkel történő szoros szakmai egyeztetések során kívánja
