Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 19 (147. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
2494 DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony ! Tisztelt Képviselőtársaim! Levelet hozott a posta, egy három kisgyermekes édesanya levelét. Mellékletként elküldte az “SOS, fogy a nemzet” című beadványt, amely - mint írja - az anyukák munkaerőpiacra történő visszajutásának támogatásáról, az őket a társ adalom és az állam részéről megillető elismerésről, valamint a gyermekek egészségének megőrzéséről szól. Arról is tájékoztatott Szőke Krisztina, háromgyermekes édesanya, hogy az “SOS, fogy a nemzet” című beadványt - segítségben bízva - elküldte az Országgy űlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága elnökének is. Mi, képviselők, 386an azért kerültünk a Magyar Országgyűlésbe, hogy nevünkhöz méltóan valóságosan képviseljük a magyar emberek, ezen belül a hozzánk kéréssel fordulók érdekét, érdekeit. Ezért kért em szót. A beadványban megfogalmazott kérés felettébb figyelemre méltó. A téma ugyanis messze túlmutat a gyermeket vállaló édesanyák ügyén; nemzeti sorskérdésről van szó, amely a kereszténydemokraták számára mindig prioritás. Mindenki tudja, mindenki mondj a, hogy fogy a nemzet, és a társadalom elöregedésével kell szembesülnünk. Nem elég mondani! A diagnózis felállítása - hogy orvosi kifejezéssel éljek - nem hoz automatikusan gyógyulást, csak ha a megfelelő terápiát, gyógykezelést alkalmazzuk. Hisszük, hogy van ilyen, de ehhez döntéshozói, azaz kormányzati akaratra, nem utolsósorban szemléletváltásra van szükség. Ismét idézem a levélíró édesanyát: “Ha azt szeretnénk, hogy a nők boldogan szüljenek, a fiatalok vállaljanak családot, és ne féljenek a megélhetés p roblémáitól, akkor önöknek kell segíteniük.” Igen, nekünk segítenünk kell. El kell érni a 386 képviselőnek, hogy az anyák, a gyermekes családok és a nemzet megmaradása érdekében hozott törvények elvi alapja legyen annak egyértelmű és határozott deklarálása , hogy - idézem a levélírót - “Magyarországon édesanyának lenni hivatás, felelős társadalmi szerepvállalás, és ne megtűrt passzió, kaland legyen, a családok ne érezzék büntetve magukat a gyerekvállalás miatt.” Szőke Krisztina joggal követeli a nemzet megma radását szolgáló, gyermekeket nevelő édesanyák méltó társadalmi megbecsülését, törvények segítségével a munkaerőpiacra való visszajutásuk támogatását, ezen belül a munkáltatók érdekeltté tételét az anyák foglalkoztatásában. Áttanulmányozta és ismeri a jele nlegi törvényi szabályozásban a foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatásról szóló tájékoztatót a hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatása esetén. Sérelmezi, ha az úgynevezett hátrányos helyzetű kategóriába sorolják az édesanyákat azért, mert g yermekeket szülnek és nevelnek. A Startkártya sem megoldás számukra, ugyanis ők nem munkanélküliek - olvasom a beadványban , hiszen a gyermeknevelés az egyik legnehezebb, legfelelősségteljesebb munka a világon. Másrészt a két évre szóló támogatás még tűz oltásnak is kevés. Mi segítene a kisgyermekes anyáknak? Szőke Krisztina felsorolása szerint: 1. Munkáltatói járulékkedvezmény legyen a legkisebb gyermek iskolakezdésének időpontjáig. 2. A munkába visszatérő édesanyát bizonyos ideig ne lehessen elbocsátani. 3. Az anyák távmunkalehetőségei kiemelt támogatásban részesüljenek. 4. A munkaügyi központok rendelkezzenek a gyermekes anyák számára konkrét távmunkalehetőségekkel. 5. A főállású anyaság utáni bért a minimálbér szintjére emeljék. 6. Az anyák csökkentet t idejű, 46 órás munkavállalását törvény biztosítsa. 7. A média és/vagy az alapoktatás népszerűsítse a szülői szerepvállalás értékét, a családot mint a társadalmi felemelkedés biztonságot nyújtó hátterét. Az édesanyák reménykednek. Ne okozzunk csalódást n ekik! Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes asszony. Kérdezem, hogy a kormány részéről Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter asszony kíván reagálni. Miniszter assz ony, öné a szó.
