Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valam... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2467 Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, az SZDSZ képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Vitányi István képv iselő úr, kolléga úr hozzászólására rögtön az elején szeretnék nagyon röviden, egykét mondattal reagálni. Mert bár alapvetően nagyon sok mindenben egyetértünk, minden parlamenti frakció támogatja mindhárom törvényjavaslatot - legalábbis ez derült ki az al kotmányügyi bizottság vitája során , elhangzott azonban az mint alapvető probléma, hogy nincs megfelelő költségvetési támogatás a bíróságok mögött, és hogy ezt feltétlenül növelni kell. Szeretném jelezni önnek és mindenki másnak, aki ezzel nincs tisztában , hogy legjobb emlékezetem szerint a költségvetésnek nincs olyan fejezete, amely két egymást követő évben olyan arányú többlettámogatásban részesült volna, mint öt és négy évvel ezelőtt, 2003ra és 2004re vonatkozóan a bírósági fejezetek: a kormány a költ ségvetési támogatás 42 és 43 százalékos emelését valósította meg. Egyetlenegy más helyen sem tartotta annyira fontosnak, mint itt, hogy ezt biztosítsa. Azt gondolom, egyértelmű a kormányzat elhatározása arra vonatkozóan, hogy a megvalósítandó változtatások mögé költségvetési támogatást és fedezetet kell biztosítani, s ez eddig egyértelműen igazolható a tényekkel. Minden bizonnyal ezután is így lesz. Kétségtelen, költségvetési többlettámogatást igényel sok változtatás, enélkül mit sem ér egyik sem. Ennek nyi lvánvalóan meg kell jelennie a költségvetésben. A kormány által benyújtott, a polgári perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslat határozott célkitűzések mentén kívánja megreformálni a polgári peres eljárás szabályait. Ezek - részben már hallhattuk - az ítélkezés gyorsítása, a minőségi ítélkezés feltételeinek erősítése, a permegelőzés, a perelterelés hatékonyabbá tétele, a bíróságok tehermentesítése és nem utolsósorban az elektronikus ügyintézés szélesebb körben való előterjesztése. Ez egyébként már a cégeljárásban jól nyomon követhető. A javaslat ezen célokra figyelemmel modernizálja a fizetési meghagyásos eljárást, és megteremti a kis értékű perek elsőfokú szabályait. Ezek mellett tartalmaz módosításokat a törvényjavaslat a képviseletre, a kézbesítés i megbízott intézményére, a tárgyaláson való kép- és hangfelvétel készítésére, a kötelező permegelőzésre, a tanú adatainak zártan történő kezelésére, a titokvédelemre és az elektronikus okiratról készített papíralapú okiratok bizonyító erejére vonatkozóan. Aki az utóbbi években figyelemmel kísérte az igazságügyi tárca honlapján közzétett szakmai koncepciókat, tervezeteket, láthatta, hogy az előttünk fekvő javaslatban foglalt rendelkezések elemeiben már hosszabb idő óta érlelődtek. Nem egy hirtelen összeállí tott munkáról van tehát szó, hanem soksok szakmai vitát megjárt, átgondolt, véleményem szerint jól kimunkált polgári perrendtartási novelláról. A polgári perrendtartás módosításának két legfontosabb eleme a fizetési meghagyásos eljárás, valamint a kis ért ékű perek szabályrendszerének átalakítása. Mint ismeretes, a fizetési meghagyásos eljárás vagy százéves, egész Európában alkalmazott perelhárító, nem peres eljárás. A fizetési meghagyás automatizált, elektronikus elintézése terén a német törvényalkotó juto tt eddig a legmesszebbre. Az NSZKban már 1982ben megkezdődött ez a fejlesztési folyamat az úgynevezett stuttgarti eljárás néven, s ma már mind a 16 tartományban évi összesen majd’ 9 millió ilyen eljárást folytatnak le automatizált módon, számítógép segít ségével. Az utóbbi években az Európai Unió jogalkotása is felfigyelt a jogintézményre, és jövőre hatályba is lép az a rendelet, amely a határokon átnyúló fizetési meghagyásokban egységes szabályokat ír elő. Ez a jogszabály német példára lehetőséget biztosí t az elektronikus eljárásra is európai uniós szinten. Mind jómagam, mind pedig a frakcióm kifejezetten támogatjuk, hogy a magyar jogalkotó se
