Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valam... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2464 kényszer arányos alkalmazásával, a felek rendelkezési jogának érvényesítésével függ össze: jogos érdekeik védelmét az árveré si vevők érdekeivel szemben is biztosítja a jog, ha ez a végrehajtás sikerét nem veszélyezteti. A zálogjogosult követelésének bírósági végrehajtási úton történő behajtására két módon kerülhet sor a jövőben, egyrészt ha a követelése végrehajtási szakaszba j ut, akkor az általános szabályok szerint lehet a végrehajtást kérni, ha pedig ez még nem következett be, de más jogosult tartozásának behajtása veszélyezteti a követelés megtérülését, kérheti a végrehajtásba történő bekapcsolódás engedélyezését is, és a zá logtárgyból való esetleges kielégítést. A bekapcsolódást a Vht. alapján a bíróság egy speciális nem peres eljárásban engedélyezi; perre akkor kerül sor, ha a nem peres eljárásban nem állapíthatók meg a bekapcsolódás feltételei. A bekapcsolódás az adós elle n folyamatban levő végrehajtási eljárásba történik, nem kizárt ugyanakkor, hogy az adós ellen a bekapcsolódás engedélyezését követően, de még a befejeződése előtt újabb végrehajtási eljárás vagy eljárások indulhatnak. Ha ezekben sor kerül a zálogtárgy érté kesítésére, ugyancsak biztosítani kell a zálogjogosult előnyös kielégítését. A törvénymódosítási javaslat egyik fontos célja a tehermentesítés és a költségek csökkentése mellett az, hogy a zálogjoggal tipikusan biztosított hosszú lejáratú hitelszerződéseke t kevesebb esetben kelljen felmondani amiatt, hogy a zálogjog már nem biztosít kellő védelmet a jogosult követeléseinek megtérülésére. A jogalkotó a közjegyzőknek az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló törvényjavaslatban alapvetően azt a szerepet szánta, hogy a jogszolgáltatási tevékenységükkel járuljanak hozzá a jogviták elkerüléséhez, és ezzel tehermentesítsék a bíróságokat. A közjegyző feladata többek között az, hogy a feleknek pártatlan jogi segítséget nyújtson annak érdekében, hogy a jövőbeni viták elkerülhetőek legyenek; ez a célja azoknak a közjegyzői nem peres eljárásoknak is, amelyekre eltérő rendelkezés hiányában a Pp. szabályait kell alkalmazni. E nem peres eljárások szabályai ma a közjegyzőkről szóló törvényben, illetve egyéb jogszabály okban találhatóak. A törvényjavaslat a fentiek alapján egyrészt megállapítja a közjegyzői nem peres eljárások közös szabályait, másrészt négy nem peres eljárást teljeskörűen is szabályoz. Az okiratok és értékpapírok megsemmisítésére irányuló eljárá st ma is a közjegyzők folytatják le. E tekintetben tehát csak a szabályozás korszerűsítése, törvényi szintre emelése történik meg. A többi nem peres eljárás - a közjegyző előtti előzetes bizonyítás, az igazságügyi szakértő közjegyzői eljárásban történő kir endelése és az általános meghatalmazások nyilvántartásának vezetése - új igényérvényesítési lehetőségek, amelyek hozzájárulnak a perek gyorsításához, illetve elkerüléséhez, továbbá szükségtelenné teszik a képviseleti jogosultság igazolását. A törvényjavasl atban szabályozott előzetes bizonyítást, valamint az igazságügyi szakértő kirendelését a fél továbbra is kérheti a bíróságtól, így a jövőben a jogkeresők döntik el, hogy a bíróság vagy a közjegyző előtt próbálkoznake az eljárások megindításával. A jelenle g hatályos szabályozás tehát a magyar jogrendben négy, a polgári perrendtartás szabályainak megfelelő alkalmazásával lefolytatandó közjegyzői nem peres eljárást ismer. A törvényjavaslat hatálybalépésével ezen eljárások száma hétre fog emelkedni. A törvényj avaslat rögzíti, hogy a törvényben foglalt nem peres eljárások lefolytatása közjegyzői hatáskörbe tartozik, egyértelműen meghatározva a törvényjavaslat tárgyi hatályát. A közjegyző eljárása - mint polgári nem peres eljárás - a bíróság eljárásával azonos ha tályú, ugyanakkor azonos hatályú az eljárás során hozott határozata jogorvoslat szempontjából is a helyi bíróság végzésével. Illetékesség tekintetében a törvényjavaslat meghatározza az általános illetékességi okot, amely magánszemély kérelmező esetében a k érelmező lakóhelye, míg jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági táraság, valamint olyan, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében, amelyet törvény jogképesnek nyilvánít, a székhely vagy a képviseletére hivatott szerv székhel ye.
