Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valam... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2462 Kérem a tisztelt Országgyűlés támogatását a javaslatokhoz, és egyúttal szeretném jelezni, hogy ha ez a javaslatcsomag kedvező fogadtatásra talál a Házban, akkor a következő hónapokban hasonló szellemű javaslatok sor ozatát kívánjuk majd a Ház asztalára tenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 3030 perces időkeretben. Ezek között kétperces felszól alásokra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Simon Gábor képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő urat illeti a szó. DR. SIMON GÁBOR , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Kép viselőtársaim! Miniszter úr a törvény célját és szükségszerűségét kellőképpen ecsetelte miniszteri expozéjában, úgyhogy én inkább azokra a részletszabályokra szeretnék kitérni, amelyek valószínűleg ugyanennyire fontosak, azonban nyilván az időkeret miatt e zek nem hangzottak el. Azonban én magam is meg szeretném erősíteni azt a társadalmi elvárást, amit, azt gondolom, a jogalkotókon kívül jogalkalmazóként is nap mint nap érzünk, ugyanis az ország lakosai rendkívül nagy számban azt várják el tőlünk, hogy a tö rvényalkotás során minél nagyobb figyelmet fordítsunk arra, hogy az eljárások sokkal gyorsabban, sokkal szakszerűbben és bizonyos esetekben költségkímélőbben történjenek meg, hiszen azok a célok, amelyeket a miniszter úr felsorolt, bizonyos esetekben költs égkímélő eszközökkel is párosulhatnak. Azon túlmenően, hogy folyamatos volt ez a társadalmi elvárás, a kormányprogramnak is részét képezi az a javaslatcsomag, amely benyújtásra került, és most megkezdődik az általános vitája. Én a benyújtás sorrendjében né hány részletszabályt kívánok kiemelni és ismertetni. A polgári perrendtartásról szóló törvény két nagyobb és több kisebb jogintézmény módosítását, illetve bevezetését tartalmazza: egyrészt a kis értékű perek szabályainak és a fizetési meghagyásos eljárás m ódosítását, másrészt többek között a képviseletre vonatkozó szabályok módosítását, továbbá a kézbesítési megbízott intézményének, a tárgyaláson való kép- és hangfelvétel készítésének, a kötelező permegelőzésnek, a tanú adatainak zártan történő kezelésének, valamint az elektronikus okiratról készített, papíralapú okirat bizonyító erejének szabályozását. Ez a felsorolás is, azt gondolom, mindnyájunk számára kellőképpen jelzi, hogy az a javaslatcsomag, amely most a Ház asztalán fekszik, összetett, áttekinti a polgári perrendtartás mindazon részelemeit, amelyek a gyorsítást és a hatékonyabb működést szolgálják. Ezek közül kiemelve: hasonlóan Európa legtöbb perjogi rendszeréhez és az Európai Unió jogához is illeszkedve nagyobb szerepet kíván a jövőben a pertárgy értékének tulajdonítani az előterjesztés. 1998 óta ismét ismeri a magyar jogrendszer a kis perértékű ügyek fogalmát, de eddig csak a perorvoslati szakaszban. A kis perértékű, kisebb súlyú ügyek külön kezelésének indoka az, hogy ebben az amúgy nem homogén p ercsoportban a pertárgy értéke miatt érezhetően eltérő az eljárással szemben támasztott társadalmi igény, a felek helyzete, mint jelentősebb értékű perek esetén. Így a kis perértékű ügyekben sokkal nagyobb számban fordulnak elő szerényebb anyagi körülménye k között élő magánszemélyek, akiknek a helyzetét néhány tíz- vagy százezer forintos jogvita is jelentősen veszélyezteti, illetve olyan kisebb vállalkozások, amelyeknek egy hasonló, kis pertárgyértékű eljárás is akár likviditási problémákat okozhat. A kis p erértékű eljárásokban természetesen a fajlagos költség is jóval nagyobb, mint a jelentősebb súlyú ügyekben, ezért a bizonyítási költségek magas szintje sok esetben a pertárgy értékével is vetélkedhet. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kisebb súlyú üg yeknek immár nemcsak a fellebbezés és a felülvizsgálat területén kell relevanciát tulajdonítani, hanem az elsőfokú eljárás során is. A kis perértékű perek szabályai a tervezet szerint sok esetben lényegesen szigorúbbak lesznek, erőteljesen
