Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2457 egyeztetésére, és a törvény maga is az indokló részben és a tételes részben is hivatkozik az országos területrendez ési tervvel való harmónia megteremtésére. Egy probléma van, hogy éppen most módosítjuk azt is. Bízom abban, hogy annak nem lesznek olyan részei, amelyek a kettő közötti harmóniát valahogy befolyásolnák, de talán szerencsésebb lett volna megvárni, amíg az e gyiket elfogadjuk, és a másikat ennek ismeretében módosítani. A másik kritikai észrevétel pontosan a szennyvízüggyel kapcsolatos. Én már annak idején is szóvá tettem, hogy nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, hogy nagyon drága pénzen olyan szennyvízelve zető csatornákat, tisztítóműveket építünk, amivel a helyben kitermelt ivóvizet, miután szennyvízzé alakult, kivisszük a Balaton vízgyűjtő területéről, és aztán valahová elkerül. Ez különösen akkor volt érdekes, amikor néhány évvel ezelőtt a Balaton vízszin tje a kritikus magasságot érte el, és igen komoly gondokat okozott a hajózásban, turizmusban, idegenforgalomban, mindenben. Ma már léteznek olyan technológiák, olyan helyi szennyvíztisztítást megvalósító technológiák, lokális technológiák, amelyek szerinte m egyenértékűek az elvezetéssel, legalábbis környezetvédelmi és biológiai szempontból. Az így tisztított víz ott helyben akár locsolásra felhasználható lenne, ami a vízháztartás vagy a vízgazdálkodás szempontjait is jobban figyelembe venné. Nem lett volna baj, ha a törvénymódosítás ezeknek az új technológiáknak nagyobb teret ad. Ennek gazdasági okai is vannak, egészen más költségkihatása van az egyiknek és a másiknak. Tudjuk, hogy 15 település csatolódott hozzá a 164 településhez, a Balatontörvény hatálya alá eső településekhez, ez most összesen 179, de nyilván jó néhány olyan be nem vett vagy a törvényhez nem csatlakozott település van, ahol pontosan a szigorú szennyvízelvezetési előírások mint a további fejlesztés akadályai tartották távol a településeke t, hogy a Balatontörvény hatálya alá kerüljenek, vagy ehhez csatlakozzanak. Ennek a törvénynek a feladata 2000ben, és most már talán világosabb mindnyájunk számára, az egyensúly megteremtése a különféle törekvések között. Hiszen más a törekvése egy helyi lakosnak, más igényei, vágyai, céljai vannak egy olyan vállalkozónak, aki idegenforgalmi beruházásokat akar megvalósítani, Suchman Tamás is utalt erre; és egészen más annak az üdülésre vágyó embernek, aki a pihenését a Balaton partján akarja eltölteni. Úg y gondolom, hogy a nagy európai tavak fejlesztési filozófiájához hasonlóan ezt az egyensúlyt ez a törvény igyekszik megteremteni, nem százszázalékosan, hiszen ennek lehetősége szinte kizárt, vannak helyi érdekek, vannak közösségi érdekek, ezek gyakran ütkö znek egymással. A törvény természetesen megkísérli ezeket egyensúlyba hozni, kiegyenlíteni, de hát ez nem tud úgy sikerülni, hogy mindkét fél százszázalékosan elégedett legyen. A rendszerváltás idején, 1990ben a Balatont is nagy változás, ezzel együtt nag y megrázkódtatás érte, hiszen az idegenforgalom szerkezete, a szereplők összetétele teljességgel megváltozott. Most azt mondhatjuk, hogy talán a 2000ben elfogadott törvény hatására, talán a körülmények változásának eredményeképpen, de a működő tőke megjel ent a Balaton környékén, keresi a helyét, és hála istennek, működése egyre inkább látszik is a tó arculatán, egyre inkább látszik az odalátogatók tapasztalatain, élményeiben, és olyan jövőt mutat, ami mindenképpen biztató a tó szempontjából. A törvénynek e lőnye, én kifejezetten előnyének minősítem, hogy igyekszik megoldani olyan problémákat, amelyek idáig talán nem voltak ennyire hangsúlyosak. Itt a közlekedésre, és nemcsak a főutakra, hanem a mellékútvonalhálózat karbantartására, rendbetételére, illetve o lyan szerkezetbe való alakítására gondolok, ami a helyben lakók és a helyben közlekedők érdekeit szolgálja, ezt teszi lehetővé. Még egy problémáról talán érdemes szót ejteni. Az előbb már említettem, hogy néhány esztendővel ezelőtt olyan helyzet állt elő a Balaton vízszintjét illetően, ami nagyon sokunkban aggodalmat keltett, hogy mi lesz a tó jövőbeni sorsa. Mindnyájan tudjuk, hogy egyre több olyan előrejelzés lát napvilágot a klímaváltozással kapcsolatban, ami sajnos azt ébreszti bennünk, hogy ezekkel a p roblémákkal a közeljövőben talán sűrűbben kell szembesülnünk, mint ahogy a tó eddigi
