Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - Az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2439 Mindezek 2006hoz viszonyítva tovább csökkentek, akkor az ellenőrzési témák száma 86, a közzétett jelentések száma 61, az ellenőri napok száma 64 557 volt. 2006ban viszont 2005höz képest tapasztaltunk csökkenést. A tervezett feladatok tehát teljesültek, a törvényben különféle rendszerességgel előírt feladatokat az ÁSZ elv égezte, és számos munka folyt az ÁSZ elnökének döntése alapján is. De arról azért szeretnénk tájékoztatást kapni, hogy ez a folyamatos csökkenés indokolte, hogyan hat az ellenőrzés egészére és színvonalára, illetve hol lesz ennek a vége. Az ÁSZ, illetve a nnak elnöke a tevékenységi körébe tartozó feladatok keretében ellenjegyezte a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket, és véleményezte a számviteli rend megváltozását eredményező törvényeket. Javaslattételi jogkörében 56 gazdálkodó szervezet felügyelőbizottsági elnökére tett javaslatot, és véleményt adott az MNB és a Magyar Fejlesztési Bank könyvvizsgálójának kiválasztásához. Mindezeken kívül az ÁSZ több hasznos elemző tanulmányt készített és adott közre egyes gazdasági területek problémáiról . A jelentések mind az Országgyűlés, mind a területet felügyelő tárcák számára hasznosak. Az ÁSZ tehát 2007ben feladatait teljesítette. A 2006os esztendő furcsa év volt a magyar közpénzügyi gazdálkodásban, hiszen a választási kampányban, az év első feléb en a Gyurcsánykormány olyan hangulatjavító intézkedéseket tett, amelyeknek szokás szerint nem volt meg a kellő fedezete. A hatalom legpéldátlanabb intézkedése a 2005. évi ezermilliárdos adócsökkentést beütemező törvény volt, aminek természetesen semmi rea litása nem volt. A választások után a kormány elvben a realitások útjára lépett, kidolgozta a jelentős megszorításokat tartalmazó konvergenciaprogramot, és adócsökkentés helyett adóemelésekkel már szeptemberben megkezdte ennek végrehajtását. Mindebből láts zik az is, hogy a 2006. évi költségvetési tervnek nem volt realitása, és nemcsak a rossz tervezésből, hanem a szándékos tervezési hibákból is fakadt ez a tény. A 2006. évi tervezett hiány 1546 milliárd forint volt, amit az Országgyűlés mint célt az év foly amán kétszer megemelt, és végül is az államháztartás egészét tekintve 2199 milliárdra teljesült. A GDParányos hiány így 9,3 százalékra emelkedett, ami az év során Európacsúcs, kis híján világcsúcs volt. A fogadkozás ellenére 2006ban az államháztartás na gy ellátórendszereire fordított kiadások tovább emelkedtek, és ez az emelkedés 2007ben is folytatódott. Folytatódott annak ellenére, hogy mint mondtam, 2006 második felében megkezdődtek az államháztartás egyensúlyi helyzetét javító intézkedések, és az adó bevételi előirányzatok nemcsak hogy teljesültek, de a tervezett összegeket valamivel még meg is haladták. Az év folyamán nem erősödött a közpénzek előre meghatározott célok szerinti elosztásának aránya. Az ismétlődő évközi kormányzati intézményi struktúrav áltozásból eredő, a költségvetés szerkezetét is jelentősen érintő módosítások nem szolgálták a közpénzek felhasználásának nyomon követhetőségét és átláthatóságát, a közvagyonnal való felelős gazdálkodást, valamint az évek közötti összehasonlíthatóságot - á llapította meg az ÁSZ, amivel szerintem nem is lehet vitatkozni. Hozzáteszem, hogy ezeknek a kormányzati intézményi struktúraváltozásoknak általában, a tapasztalat ezt igazolta, nem sok értelme volt. A felelőtlen tervezés következtében a szocialistaszabad demokrata kormányzásra jellemző magas hiány tovább növelte az államadósságot, aminek növekedési üteme 2002 és 2006 között igen magas, 915 százalék közötti volt. 2007ben a növekedés üteme 6 százalékra csökkent, de a felhalmozott 15 586 milliárd forintos hiány szinte megoldhatatlan gondok elé állítja a magyar költségvetést. Az adósság növekedése következtében az adósság után fizetett kamat abszolút összege is rendre emelkedett, évi 410 százalékpontnyi értékben. Mindez azt jelenti, hogy éves szinten több m int ezermilliárdot kell költsünk az adósságszolgálatra, és ennek csökkenése belátható időn belül a konvergenciaprogram szerint sem várható. A 2006. évi költségvetési törvény utolsó módosítására december 22én került sor, vagyis a Gyurcsánykormány továbbra is tartotta azt a gyakorlatot, hogy az év végén a tervet igazítja a pénzügyi folyamatokhoz, amit az Országgyűlés kormánytöbbsége gondolkodás nélkül, szinte minden alkalommal tudomásul vesz.
