Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - BÓKAY ENDRE (MSZP):
2403 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Harrach Péter) : A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bókay Endre frakcióvezetőhelyettes úr , MSZP: “Pécs Európa kulturális fővárosa” címmel. Képviselő úré a szó. BÓKAY ENDRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Pécs 2010ben Európa kulturális fővárosa lesz, és a felkészülés egy újabb állomásához érkeztünk. Az elmúlt héten Hiller István mi niszter úrnak, valamint Tasnádi Péter polgármester úrnak a Művészeti Tanács átadta a kulturális főváros 2010re tervezett keretprogramját. Ezen okból szólok most baranyai képviselőtársaim nevében Európa kulturális fővárosáról. Mint ismeretes, az Európa kul turális főváros programja két alapvető pillérre épül. Az egyik az infrastrukturális beruházások, amire összesen 34 milliárd forintot fordítunk, a másik pillér pedig a kulturális programok, új innovációs tartalmak kidolgozása, amelyre több mint 9 milliárd f orintot fordítunk. Az infrastrukturális beruházások között elsőként említhetem a tudásközpontot. A tudásközpont nem pusztán három könyvtár, a városi, a megyei és az egyetemi könyvtár összeépülése, hanem egy olyan új közösségi tér kialakítását jelenti, amel ynek alapvető célja az egész életen át való tanulás folytatása, segítése, célja, hogy összekösse a közoktatást és a felsőoktatást, ezáltal biztosítsa a ma emberének folyamatos képzését. A rendelkezésre álló kutatási terek összesen 200 számítógép bekapcsolá sával lehetővé teszik a nemzetközi hálózatok elérését. A Zsolnay gyár - ez egy kis ékszerdoboz - XIX. századi épületegyüttesének megújításával és átalakításával olyan új oktatási, kutatási és szolgáltató központ jön létre, amely szellemiségével a XXI. száz ad megváltozott környezetébe illően újjáteremti a város és a régió művészeti és innovációs kapacitását. A konferencia- és a koncertközpont megépülésével mintegy 200 kilométeres körzetben nem lesz hasonló színvonalú, akusztikájú, komolyzenei előadások megta rtására alkalmas előadóterem, amiért joggal számítunk arra, hogy jelentősen fellendíti a kulturális turizmust körzetünkben. E beruházások megindítása egy helyre koncentrált, ezért megjelent a magántőke is. Négycsillagos szállodák, wellnessközpontok, bevásá rló- és irodaközpontok épülnek a közvetlen közelünkben, és ez a 34 milliárd forintos beruházás közel megduplázódik. Az állami és magánberuházások szinergikus hatása pedig egy újabb lehetőség a számunkra, amelynek kiszámíthatóságát még magunk sem látjuk tis ztán. Valószínűleg a legnépszerűbb lesz a városban a terek megújítása. A városi terek revitalizációja során az új tereket visszahódítjuk a mobilizációtól, az autók világától. Célunk, hogy a plázáktól eltérően egy olyan kulturális térrendszert hozzunk létre , ahol minden vásárlási és fogyasztási kötelezettség nélkül épülhetnek ki az emberi kapcsolatok, teremtődhetnek új közösségek. A másik jelentős rendszerünk a programok kidolgozása. A pécsi pályázat alapvetően öt pillérre épül. Ezek közül talán a legjelentő sebb a “Pécs a regionalizmus városa”. Egyetlen nagyváros sincs Magyarországon, amely a decentralizációban ilyen éllovas szerepet töltene be. Pécs ennek szellemében bevonja a DélDunántúl mellett a tágabb nemzetközi területeket is, így Horvátország és Szerb ia érintett határövezeteit. Pécs multikulturális város. Multikulturális, hiszen itt a latin, a római, török, német, horvát, szerb és a magyar kulturális rétegek rakódtak egymásra. És ez különösen érdekessé teszi a programunkat, hiszen mindannyian tudjuk, h ogy Pécs, Európa kulturális fővárosa egy német várossal, Essennel és egy török várossal, Isztambullal közösen tölti be ezt a szerepet 2010ben. Pécsen mind a német, mind pedig a török kultúrának van öröksége, épített és kulturális öröksége is. Ez nemcsak t érbeli, hanem tartalmi és történelmi összeköttetést is jelent a két város között, így Pécs köztes szerepét rendkívül jelentősen megnöveli.
