Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2398 részeként - megjegyzem - a fogyasztóvédelmi bírságolás rendszere is jelentősen módosul. Úgy látom, hogy a jogalkotó által a tervezett bírságösszeg kilátásba helyezésével a törvény megfelelő visszatartó erővel fog bírni, még akár a legnagyobb vállalk ozások irányában is, éppen ezért nem tudok teljes mértékben egyetérteni Koszorús képviselő úrnak azzal a megfogalmazásával, hogy a büntetési tételek nem nőttek olyan mértékben, amely visszatartaná a vállalkozásokat a fogyasztók sérelmére elkövetett jogsért ésektől. Úgy véljük, hogy igen, a bírságtételek jelentős nagyságrendben növekedtek, ami visszatartó, szankcionáló, preventív erővel bírhat. Azért is nehéz elfogadnom a képviselő úr kritikáját - itt nem szeretnék ebben az izgalmas késő esti órában vitát kir obbantani , mert pont az ő egyik módosító javaslata arra irányul, hogy a kiszabható bírságösszegek alsó és felső határának a mérséklésére kerüljön sor. Nyilvánvalóan majd a részletes vitában a módosítóknál és a kapcsolódó módosítóknál lefolytatjuk azt a s zakmai vitát, ami értelmezi ezt a dolgot. Erre általánosságban szerettem volna reagálni. (23.50) Az MDF részéről Almássy Kornél képviselő úr több dologban is hozzászólt. Egyet tudok érteni azzal a megállapításával, hogy jelenleg a bíróság előtt megtámadott bírságok esetenként azért kerülnek mérséklésre, merthogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság megfelelő jogszabályi háttér híján nehezen tudja részletesen indokolni a bírságösszeg megalapozottságát. Szintén ehhez kapcsolódik, hogy ezt a problémát a törvényjavaslat orvosolni tudná, hiszen pontos iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy adott esetben minimum és maximum mekkora összegű bírság szabható ki. A bírsághatárokon belül a hatóság természetesen továbbra is az eset körülményei alapján mérlegelné, hogy milyen össz egű szankció áll arányban a jogsértés súlyával, és a törvényjavaslat ezt az általános mérlegelési szempontok rögzítésével segíti. Ugyanakkor nem értek egyet képviselő úrnak azzal a megállapításával, amely arra irányul, hogy a törvényjavaslat ne csupán lehe tővé, hanem kötelezővé is tegye a békéltetőtestületek számára az ajánlások nyilvánosságra hozatalát. A törvényjavaslat szabályozási logikája alapján a nem követett ajánlások tartalmának nyilvánosságra hozatala azért kell, hogy a független vitarendező fórum ként működő békéltetőtestületek lehetősége megmaradjon, hogy ezáltal is érvényesülhessen a szakmai felelősségük és függetlenségük az ajánlások tartalmáért. Egyébként nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az ajánlások, szemben a testületek határoza taival, nem bírnak kötelező erővel. A vitában nagyon intenzíven vett részt Bagi Béla képviselő úr és Molnár Béla képviselő úr, akik a felszólalásukban sok minden más mellett arra is kitértek, hogy a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek törvényjavaslat s zerinti meghatározása - amely a hatályos törvényhez hasonlóan legalább 50 fős taglétszámot és kétéves működést ír elő számukra - nem teszi lehetővé, hogy ezek az egyesületek kistelepüléseken is megalakulhassanak. Ezzel kapcsolatban az MSZPfrakció képvisel ője, Borenszki Ervin is hozzászólt, és rámutatott, a szabályozás célja valójában az, hogy a fogyasztóvédelemmel komolyan foglalkozó társadalmi szervezeteknek adja meg a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeti rangot, ugyanakkor feljogosítja e szervezeteket arra is, hogy pályázati úton támogatásban részesüljenek a fogyasztóvédelmi bírságok bevételeiből, és a helyi tagszervezeteiken keresztül eljussanak a kistelepülésekre is. Nyilvánvalóan fogunk erről még vitázni, de alapjában az a társadalmi cél, hogy megala pozott, komoly szervezetek legyenek azok a civil szervezetek, amelyek eme tárgykörben eljárnak. Azt gondolom, ez közös érdekünk. Bagi Béla képviselő úr kifogásolta, hogy a törvényjavaslat alapján a 18. évét be nem töltött állampolgár nem vásárolhat alkohol os termékeket, holott adott esetben akár gyógyszer is kiszolgálható egy 15. életévét betöltött kiskorú számára. Szeretném emlékeztetni képviselő urat arra, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazott kiszolgálási tilalmak a kereskedelmi szabályozásból kerülte k átvételre a fogyasztóvédelmi törvénybe. A hatályos kereskedelmi szabályozás kimondja, hogy a 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos. Úgy gondolom, ez így helyes. A kereskedelmi jogszabály a szesz es ital alatt viszont minden
