Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP):
2347 A kormány által benyújtott terv ezet jelen formájában diszkriminatív, mert a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások meghatározása nem kellő körültekintéssel lett megadva. Kiemelt építési beruházás az, ami részben vagy egészben uniós támogatással, vagy részben vagy egészben központi költs égvetési támogatással valósul meg, legalább 5 milliárd forint a teljes költségigénye, vagy legalább ezer új munkahelyet teremt. Ez a szabályozás megint hátrányos helyzetbe hozza a hazai kis- és középvállalkozásokat, mert ők nem lehetnek kedvezményezettjei az eljárásnak. Leginkább a nagy- és multinacionális vállalkozások egy részének kedvez megint a kormány. Nem válaszol a javaslat arra sem, hogy meddig kell alkalmazásban tartani az ezer főt - csak a pályázat idejére vagy tovább is , és nem is lehet szankci ót fűzni ahhoz, hogy ha később elbocsátja őket, mert már megkapták az engedély. A kedvezményezetti kör kiválasztása szubjektív, mert aki saját forrását fekteti be, vagy nem alkalmaz csak 700 főt, vagy 4 milliárd a beruházás költsége, az már nem minősülhet kiemeltnek. Nem rendezi a javaslat továbbá a környezetvédelmi felügyelőségek gyakorlatát, holott az engedélyezési eljárások nagy része nem az önkormányzatokon, hanem a felügyelőségeken dől el, és nem rendezi a külterületek fejlesztését, valamint a Natura 2 000 területei problémakörét sem. További hátránya ennek az előterjesztésnek, hogy sérülhetnek az önkormányzat jogai, illetve csorbul a kamarai önállóság is. Az illetéktörvény módosítása nem jó üzenetet hordoz, mert az önálló lakóépület építése vagy bővítés e esetén 20 ezer forint az illeték, míg ugyanezt a társasházak esetén lakásonként 10 ezer forintban szabja meg. Szerencsésebb lenne ugyanazt a díjazást szabni az egynemű kérelmeknek. Mindezek miatt a bizottság ellenzéki tagjai javasolták a kedvezményezetti kör újragondolását, és a gyorsított eljárások kiterjesztését a kis- és közepes vállalkozásokra is. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy a környezetvédelmi bizottság részéről kívá ne valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Most a képviselői felszólalások következnek 15 perces időkeretben. Először megadom a szót az írásban előre jelentkezett képviselőknek, elsőként Molnár László képviselő úrnak, MSZP. MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Miután a lapjaimat még nem szedtem össze, hiszen a környezetvédelmi bizottság hozzászólására is számítottam - elnézést, egy másodperc türelmet! , azzal szeretném kezd eni, hogy ez jogszabálycsomag az előttem szólók mellett azért még jó néhány olyan kormányrendeletet is tartalmaz, amelyről itt nem esett szó. Szeretném megemlíteni azt, hogy itt azért a mérnökkamara szakmai oldala mindenképpen említést érdemel, és az ’52. évi polgári perrendtartás és a közigazgatási hatósági eljárási törvény, amelyről már volt szó; ezen túlmenően az építési pályázati eljárásról szóló 137. kormányrendelet, az építésfelügyeleti eljárás szabályai, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység ről - építési napló, felmérési napló és a többi, itt szintén egy kormányrendeletről beszélhetünk; a 162/2004es kormányrendelet, amely az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos szabályait érinti, illetve a koncesszióról szólva, az állam kizáróla gos jogát ruházhatja át, itt ezt a 343/2006. (XII. 23.) rendelet szabályozza. (20.10) Ezek azok a szabályok, amelyeket módosít ez a csomag. Ezen túlmenően, amit részben az államtitkári expozé, részben a bizottsági előadók elmondtak, mindenképpen említésre érdemes, azt gondolom, hogy amit az építési törvény módosításában, illetve az alaptörvény, amely a 2006. évi alapot jelenti a nemzetgazdasági kiemelt jelentőségű beruházások tekintetében, fontos megemlíteni, hogy az, ami az Európai Unió támogatásával érkez ik, illetve a központi költségvetés forrásait
