Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2339 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, Fidesz. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Nem TataiTóth képviselő úrral akarok vitatkozni. Amit elmondtam, az arra az időszakra és arra a folyamatra volt érvényes, amit Velkey képviselőtársam is mondott, amikor megpróbáltuk beszorítani úgy a települési iskolák összevonásába az önkormányzatokat, hogy finanszírozási feltételekkel kényszerítettük őket arra, hogy egyesüljenek, mert ott, ahol nem sikerült, kisebb normatívát kaptak. Olyan kényszerhatás volt, hogy szabályszerűen eg ymástól lopkodták el a gyerekeket. Ez volt a történés. És amit ön is mondott, képviselőtársam: nem biztos, hogy csak szociálisan van hátrányos helyzetű és fokozottan hátrányos helyzetű gyerek. Abban a cigány családban, ahol 45 gyerek van, alapvetően fokoz ottan hátrányos helyzetű szociálisan is, egészen biztos, hogy az a gyerek más törődést igényel. Egészen biztos, hogy kétszer annyi időt igényel ahhoz, hogy valóban el tudjon jutni ugyanarra a szintre, mint egy egészségesebb családból érkező gyermek. És ezé rt mondtam azt, hogy ott, ahol az alsó tagozatban adott esetben nem 24 főben kötik meg az osztálylétszámot, hanem azt mondják, hogy 16 fő, mert figyelembe veszik a hátrányos és fokozottan hátrányos helyzetű és a cigány családból származó gyerekek százaléká t, és ott próbálják meg úgy megosztani az osztálylétszámot, hogy több idő jusson a gyermekekre, akkor egészen biztos, hogy annak a gyereknek is - főleg kezdő korban és kiskorban - sokkal nagyobbak az esélyeik. Hisz ön is ezt mondta, hogy időben kell kezden i egy gyerekkel foglalkozni. Tehát nemcsak a szülői háttér fontos, hanem magában az intézményben történő foglalkozás is. Ezért lenne fontos a kötelező óvodába járás is, és ennek a normatívájának meghatározása, hogy valóban minden gyerek egyforma eséllyel t udjon elindulni. Nem mindegyik fog egyformán révbe érni, mert a képességek, adottságok különböznek egymástól, de legalább az esélyt meg kell adni arra, hogy az indulásnál több törődéssel fel lehessen hozni azt a gyereket arra a szintre, hogy valóban ő is e gyszer valamilyen szinten révbe érjen. Lehet, hogy nem egyetemen, hanem valóban egy szakmunkásképzőben vagy egyéb más helyen, de az esélye, lehetősége kiskorában azonos legyen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén kétperces hozzászólás következik. Megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZP. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Én is úgy vagyok ezzel, hogy én nem tudok egy iskolát aszerint minősíteni, hogy mekkora vagy hogy mekkora települé sen van. Aszerint tudom minősíteni, hogy milyen minőségű oktatást, szolgáltatást nyújt. Az az iskola, amelyik nem tud jó minőségű szolgáltatást nyújtani, mert a település szegény, az az iskola, amelyik nem tud jó minőségű oktatást nyújtani, mert a települé sen nincs gyerek, ezért a normatív finanszírozás logikája szerint kevés támogatást kap, az az iskola, amelyik olyan településen van, ahol van ugyan gyerek, de aki csak tehette, már elvitte a gyerekét a városi iskolába, ezért a helyi iskola normatív logikán csak kevés finanszírozást kap - ezek az iskolák sajnos nem képesek anyagi okokból jó minőségű tudást adni. Én az alkotmányban a helyben iskoláztatás jogát nem olvastam, a minőségi iskoláztatáshoz való jogot igen. De tegyük fel, hogy van helyben iskoláztat áshoz való jog is. Ebben az esetben sajnos előfordulhat, hogy egy adott költségvetési, gazdasági helyzetben ez a két jog - a minőségi oktatáshoz és a helyben való oktatáshoz való jog - ütközhet egymással. Nemcsak Magyarországon, Luxembourgban, ami az Európ ai Unió messze leggazdagabb országa, ott sem tudják megengedni. Ilyenkor tehát, tisztelt képviselőtársaim, választani kell. Választani kell, hogy a helyben oktatáshoz való jogot vagy a minőségi oktatáshoz való jogot tartjuk fontosabbnak, és azt akarjuk érv ényesíteni. Ha a kettőt egyszerre nem lehet, akkor sajnos minden tiszteletem ugyan a kisiskoláké
