Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
2335 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, ké pviselő úr. Kettő percre Szabó Zoltán képviselő urat illeti a szó. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Velkey képviselő úrnak természetesen igazsága van abban, hogy a bölcsődébe járás és a diplomaszerzés közötti korreláció mög ött meghúzódik egy olyan összefüggés is, hogy az a családi háttér szorgalmazza a bölcsődét, amely családi háttérrel viszonylag könnyebben szerez valaki diplomát. Meg szeretném jegyezni azonban, hogy azok a német és svájci kutatók, akik Európában mérték ezt az összefüggést, gondoltak erre az összefüggésre is, és ettől a hatástól megtisztítva is, természetesen nem ennyire szignifikáns, de azért jelentős a korreláció a bölcsődébe járás és a diplomaszerzés között. Vagyis a korán megkezdett szocializációnak csal ádi háttértől függetlenül, sőt meg merem kockáztatni, minél hátrányosabb a családi háttér, annál inkább van pozitív hatása a későbbi életkimenetelre. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Ékes József képviselő úr hozzászólása köve tkezik, Fidesz. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, TataiTóth képviselőtársamat kellene arra emlékeztetni - hisz a vezérszónoklatában elég dörgedelmesen próbált meg szólni , hogy ön is i tt volt a Felsőházi teremben azon a konferencián, ami az “Élőlánc a kisiskolákért” témáról szólt. Úgy érzem, kellőképpen felhívták a figyelmet arra a résztvevők, hogy milyen sorsra fog jutni maga a magyar oktatási rendszer, és vele együtt milyen mértékben sérül a hátrányos helyzetű települések és az ott élő fiatalok sorsa, ha ez a tendencia folytatódik tovább az oktatás területén, ami jelenleg tapasztalható. Egyet tudok érteni Velkey képviselőtársammal, de azt hiszem, itt Pánczél képviselőtársam is nagyon k omolyan rávilágított arra, hogy vannak benne jó elemek, de úgy önmagában az egészet tényleg összefüggésében kellett volna vizsgálni. Ahogy az “Élőlánc a kisiskolákért” konferencia is zajlott, ott is felhívták a figyelmet arra, hogy ha összevonjuk az intézm ényeket, és az alsó tagozatos osztályokat is rákényszerítjük egy harmadik vagy hatodik településre, akkor onnantól fogva sérül maga a nevelés, sérül maga a gyermek, és sérül tulajdonképpen magának az oktatási rendszernek a teljes egésze is. Ezt mondom azér t is, mert ezelőtt pár héttel szóltam én, azonnali kérdésem volt egy iskolával kapcsolatosan itt - a tüskevári iskola működési engedélyének esetleges visszavonásával kapcsolatban , amire az államtitkár úr hellyelközzel válaszolt. Itt jön be az, amit több képviselőtársam a maga részéről ma is elmondott. Nézzük meg az óvodai elhelyezés kérdését! Egyre több település törekszik arra, hogy ne egy településen legyen maga az óvodai elhelyezés, hanem ott, ahol az összevont iskola működik. Több település működteti az összevont iskolát, és lehetőleg ott valósítsák meg magát az óvodai elhelyezést is, mert ott, ahol, mondjuk, két gyerek van, az egyik óvodás korú, a másik pedig elsős vagy másodikos, akkor egy időben lehet a két gyereket vinni. Ezzel együtt pont a fejle sztések területén és a normatívák területén, valamint az osztálylétszámok területén nincs átgondolva maga a rendszer. Botka képviselő asszony is egész jól megpróbálta megközelíteni a dolgot, de nézzük a mai valóságot! A feltétel az, hogy akkor működhet egy iskola normálisan, és akkor kapja meg a normatív támogatás teljes egészét, ha legalább 24 fős osztálylétszámmal működik, erről szól a történés. A másik történés az, hogy egy iskola akkor működhet, ha legalább 150 fős gyermeklétszámot tud magának, erről sz ól a történés. Nem vizsgálja maga a rendszer azt, hogy hány településről járnak be a gyerekek, annak a gyermeklétszámnak hány százaléka, mondjuk, hátrányos helyzetű, fokozottan hátrányos helyzetű, vagy adott esetben kisebbséghez tartozó létszámot biztosít.
