Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BOTKA LAJOSNÉ (MSZP):
2325 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm. Két percre Pánczél Károly képviselő urat illeti a szó. PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz) : Köszönöm szé pen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Amiről ma itt beszélünk, esélyegyenlőség a közoktatásban és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, hiszen ez képezi ennek a törvényjavaslatnak a gerincét, itt az esélyegyenlőségek ebben a témakörben legelőször az á ltalános iskolában jelentkeznek, akár alsó tagozaton is. Igaza van önnek abban, hogy talán a makroszámok tekintetében nem olyan kimutatható és nem olyan látványos a csökkenése az oktatási források szűkülésének, bár bevallottan ott volt a 2426 milliárd for intnál az elmúlt esztendőben és az idén is. De azért az is tény, Szabó képviselő úr, hogy a 204 ezer forintos elsős vagy másodikos normatíva helyett ez 145 ezer forintra csökkent. Vagy a felső tagozat, ahova ön szerint átcsoportosítottak összegeket, ott a 214 ezer, 212 ezer forintról lecsökkent átlagosan 178 ezer forintra a finanszírozás. Én erről beszéltem, és ezt igenis felmenő rendszerben vezetik be önök, és a 201011es tanévre éri el a közoktatás egészét. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képv iselő úr. Két percre Mohácsi József képviselő urat illeti a szó. MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tulajdonképpen az inspirálta, hogy hozzászóljak, hogy nyilván élesen látható az a különbség, ahogy Pánczél képviselőtársam és Pósán képviselő társam szólt az oktatással kapcsolatban, nyilván az a különbség, ami a felsőoktatás és az általános iskolai oktatás tekintetében. De ami miatt szóltam: az iskolaösszevonások, a diákok utaztatása, minőségi oktatást helyben megoldani és nem utaztatni. Képvi selőtársam! Ön is tökéletesen tisztában van azzal, hogy a polgári kormány idején is erről folyt a dilemma, hogy mit lehet csinálni azokkal az iskolákkal, azokkal a falusi, kisebb települési iskolákkal, ahol egyszerűen finanszírozhatatlan az oktatás. Ez ter mészetesen nem azt jelenti, hogy nem képzett pedagógusokról van szó, de nyilván minőségben 8 fős, 10 fős osztályokkal foglalkozni sokkal könnyebb lenne, de ehhez a technikai feltételek nem adottak egy kistelepülés önkormányzatának finanszírozás tekintetébe n. Azok az összevonások, amelyek megtörténnek, és nyilván meg is fognak történni, és az utaztatás jól bevált módszer több környékbeli országban már évtizedek óta, és azt hiszem, hogy más követnivaló nem lesz ez ügyből kifolyólag, hisz egyre több iskola nem tudja a feladatát ellátni kistelepüléseken. Lényeg az, hogy ezeknek a gyerekeknek, akiket a háznál vesznek fel, és majd a háznál raknak le, nyilván kicsit korábban kell kelni, meg később érnek haza, de a kistérségi oktatási programban ez már jó néhány hel yen elég jól működik, és minőségi munkát végeznek mindazok, azok a pedagógusok, akik ezzel foglalkoznak. Köszönöm szépen, elnök úr, ennyit szerettem volna. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót felszólalá sra Botka Lajosné képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. BOTKA LAJOSNÉ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az órára nézve három és fél órája kezdtük el ennek az egyébként terjedelmében igazán nem túl vaskosnak mondható tör vénynek a vitáját, amelynél az elhangzottak alapján úgy gondolom, hogy rendkívül időszerű ennek a törvénynek a címét értő olvasással értelmezni: “esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő