Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SÁNDOR KLÁRA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2304 szegregációnak nemcsak az etnikai értelmében vett szegregáci óról, hanem sokféle szempont szerint is szegregál a magyar iskolarendszer. Az egyik például az - talán a legsúlyosabb probléma , hogy a magyar iskola, a magyar iskolarendszer, az iskolák milyensége extrém mértékben dönti el azt, hogy a gyerek további sors a mi lesz. Extrém mértékben szól bele abba, hogy később milyen életutat választhat majd magának, hogy mennyire lehet sikeres. Ez iskolatípuson belül is érvényesül. Nagyon jól tudjuk azt, hogy van egy olyan iskolarendszer Magyarországon, amelyben az elit is kolákba járó gyerekek sokkal kedvezőbb felvételire, sokkal kedvezőbb pályákra kerülhetnek, és ennek következtében természetesen a jövőjük is sokkal biztosabb. De azt is tudjuk, hogy az iskolatípusok között még nagyobb különbségek vannak. Jól ismertek azok az adatok, hogy a gimnazista fiatalok gyakorlatilag a legjobbak, a legjobb országok, Finnország szintjén is képesek teljesíteni az elit gimnáziumokban, ugyanakkor a szakiskolások szintje pedig Mexikó szintje, hihetetlen különbség van egy országon belül is a különböző iskolatípusok között végzettek között azt illetően, hogy milyen jövőre számíthatnak. Nagyon nagy probléma a magyar iskolarendszerben - és mondjuk ki, ebben a vitában ma még, ha jól emlékszem, nem hangzott el , hogy a szegregáció egyik oka, jel entős oka bizony a rasszizmus, a közgondolkodásban és az élet számos más területén is megnyilvánuló rasszizmus, és ennek nyomán az iskolában is megjelenő szegregáció. Időnként ez a lakóhelyi szegregációt követi. Ezt valóban nehezebb feloldani valamivel a t elepülési adottságok miatt, de időnként iskolán belül is megjelenik; bármennyire tiltja a törvény, nem is egy, hogy ez így legyen, de iskolán belül is megjelenik. Jól ismertek előttünk az egyébként tilos módon fenntartott szegregált osztályok, sokáig úgy, hogy enyhe értelmi fogyatékossá nyilvánították a magyar gyerekek jelentős részét annak ellenére, hogy természetesen az átlagok itt sem rosszabbak ebben a tekintetben, mint más országokban. Az enyhe értelmi fogyatékossá nyilvánítás a szegregáció egyik legbi ztosabb eszköze volt sokáig, és ma is próbálkoznak ezzel. Tudjuk azt is, hogy a szülők anyagi lehetőségei nagymértékben befolyásolják, hogy a gyerek hova jut, hiszen a magyar iskola nem tanít meg még mindig jól nyelveket, nem képes még mindig jól felzárkóz tatni a leszakadókat. (16.50) És valóban, itt többen említették, hogy a tehetséggondozás sem olyan még minden esetben - bár talán ebben állunk a legjobban, nem olyan még , mint amilyennek szeretnénk. Túl sok a különóra, túl nagy a különórák szerepe, túl n agy annak a szerepe, hogy a szülők mennyiben képesek a gyerekeiknek különtanárokat fogadni és különórákat biztosítani. Keveset beszélünk - vagy alig, vagy semmit - arról, ami az Európai Unióban rendszeres monitorozás tá rgya, nevezetesen, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség mennyire érvényesül az iskolákban. Ha ezt megvizsgálnánk, akkor valószínűleg meglepő adatokkal kellene találkoznunk, mert civil szervezetek vizsgálatai vonatkoznak erre. Azt mutatják, hogy a tananyag messze nem azonos módon érinti a két nemet, és hogy a tanárok is nagyon sok esetben másképpen bánnak a fiúkkal, mint a lányokkal, különösen a tehetséggondozás esetén. Erről sem beszélünk, és az előttünk fekvő törvényjavaslat sem beszél erről. Ugyanakkor az t is el lehet mondani, hogy azok közül a problémák közül, amelyeket most itt említettem, nagyon sok területen megtörténtek az első lépések abba az irányba, hogy az esélyegyenlőtlenség csökkenjen, és hogy az egyenlő bánásmód jobban érvényesüljön. Megtörtént ek az első lépések a 2002 és 2006 közötti kormányzati ciklusban, és folytatódtak egyébként ebben a ciklusban is. Előrelépés történt például abban, hogy a 8 és 6 osztályos gimnáziumokban nem lehet felvételiztetni; szoktak egyébként mindenféle rejtett eszköz ökkel, de törvény szerint nem lehetne. Az elit gimnáziumok nem mazsolázhatnak a gyerekek között, mert a lakókörzet iskolája senkitől nem tagadhatja meg a felvételt, és ahogy mondtam, az enyhe értelmi fogyatékossá nyilvánítás is olyan felülvizsgálat alá ker ült, ami megszünteti azt a gyakorlatot, hogy a nemkívánatos gyerekeket azonnal
