Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - POKORNI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2296 értelmű átalakítását, amire szükség van. Mert nem öncélú a beterjesztett törvényjavaslat. Azt a társadalmi feladatot kell az iskolának megoldania, amit a társadalom elé állít. És ha a társadalom azt a feladatot állítja a ma gyar iskolarendszer elé, hogy nevelje fel azokat a gyermekeket is, és hozza helyzetbe azokat is, akik nagyon nehéz körülmények közül indultak, akkor ezt a feladatot meg kell oldania a magyar iskolarendszernek. Remélem, nem ez ellen tiltakoznak önök, és min den javaslatukat, amely arra vonatkozik, hogy hogyan tehető alkalmasabbá a magyar iskolarendszer a leghátrányosabb helyzetű gyermekek felnevelésére, minden ilyen irányú javaslatot a kormánypárti frakció el fog fogadni, és be fog építeni a törvényjavaslatba . Egy dolgot nem tudunk elfogadni, azt, hogy helyből, anélkül, hogy alaposabban végiggondolnák, kifejezik, hogy ez a törvény nem jó, ez a törvény még általános vitára sem alkalmas. Tehát párbeszédre, együttműködésre hívjuk önöket, és együttműködésre, párbe szédre hívjuk mindazokat, akik felelősséget éreznek a magyar iskolarendszer jobbá tételéért, tenni akarnak ezért, és azt hiszem, hogy ez a törvény hozzá fog járulni ahhoz, hogy valóban jobb legyen a magyar iskolarendszer. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Ta ps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Pokorni Zoltánnak, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. POKORNI ZOLTÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Urak! Államtitkár Úr! Képviselő Hölgyek! Még a kormány tagjait is elfogja néha az értelmiségi hiúság, és szemben azzal, amit politikusként mondanának a mundér becsületének védelmében, van bennük egyfajta igény az igazmondásra. Hiller miniszter úrnak van egy emlékezetes tévés beszélgetése - talán Baló G yörggyel , ahol az interjúvoló feltette neki azt a nagyon egyszerű és érthető kérdést, hogy mégis, hogyan látja hat év kormányzás után - amiből persze ő csak másfeletkettőt volt oktatási miniszter , hogy egy szegény falusi gyerek helyzete, esélyei az el őrejutásra, felemelkedésre most jobbak, vagy hat évvel ezelőtt voltak jobbak. Hiller miniszter úr - becsülendő módon egyébként - nem a propagandaszöveget mondta, hanem őszintén bevallotta, amit valamennyien tudunk, hogy az elmúlt hat évben romlottak ezekne k a gyerekeknek az esélyei. Nyilván nem a kormány jó szándékán múlott ez. Nem hiszi egyikünk sem, hogy tudatos rosszindulat, rosszakarat munkálhatott a kormány részéről. De mégis, az eredmény az, hogy a helyzet ezen a téren ma rosszabb, mint volt. Sok mind ent nyilván a világ, a gazdaság helyzete, a társadalom belső feszültségei, mozgásai okoznak, amin vagy úrrá tud lenni egy kormány - hathatós eszközöket alkotva, teremtve , vagy nem tud; maga a miniszter úr állapította meg úgy, hogy nem tudott. Nyilván ez az oka, ez a magyarázata annak, hogy végre, hat év elteltével ezzel az alapvető fontosságú kérdéssel egy ilyen törvényjavaslat formájában a kormány foglalkozni akar, és ezt a parlament elé terjeszti. Valóban komoly gondok feszítik a magyar közoktatást. A f inanszírozás terén Tatai képviselő úrnak a nagy számok tekintetében igaza van. De a képviselő úr úgy is, mint egykori igazgató, pontosan tudja, hogy például az alsó tagozatban, az első osztályban két évvel ezelőtt egy gyerek után 204 ezer forintot kaptak a z iskolák, most pedig 145 ezer forintot, 60 ezer forinttal kevesebbet. (16.10) Persze, lehet pályázni sok mindenre, de jelentős a különbség aközött, hogy valami jár, garantáltan ott van, stabilan tervezni lehet rá, és aközött, ami csak pályázható. Szeptemb erben a második olyan tanév kezdődik, amikor nominálisan - nem reálértékben, nominálisan is - csökken az óvodai és iskolai normatívák összege. Tavaly nyáron több száz iskolát kellett bezárni, átszervezni, átadni más fenntartónak; több ezerre, talán tízezer re is tehető azoknak a