Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Bíró Ildikó (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Lóvá tett lovasok” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
2275 Bíró Ildikó (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Lóvá tett lovaso k” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Bíró Ildikó, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek: “Lóvá tett lovasok” címmel. A képviselő asszonyé a szó. BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Kerepesi úti ügetőpályán 2004. május 29én futottak lovak utoljára. Helyére bevásárló- és szabadidőközpont épült. A francia beruházó a telekért cserébe modernizálta a galoppnak otthont adó Kincsem Parkot, multifunk cionális pályát kaptak tehát a lovisok. Ha most a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a lóversenyzés végelszámolással történő felszámolása mellett dönt, akkor az új létesítményt is ledózerolásra ítéli. Ez év május 31én a Hősök terét ideiglenesen lóversenypál yává alakítják át, a rendezvény címe: “Nemzeti vágta” - hiszen lovas nemzet vagyunk. Amit önök privatizáció címén csinálnak, az is egyfajta vágta, rohamtempóban vernek dobra mindent, ami még eladható ebben az országban. Az állam azzal érvel a megszüntetés mellett, hogy a lóversenysport egymilliárd forintos veszteséget termel évente. De vajon miért? A környező országokban ez kivétel nélkül nyereséges üzletágnak számít. Lehet, hogy önök valamit nem jól csinálnak - megint? A varsói lóversenypálya a mai napig a z állam tulajdonában van, csak az üzemeltetést adták használatba, mégis nyereséget termel. Tisztelt Államtitkár Úr! A nemrég létrejött “Összefogás a magyar lóversenyzés jövőjéért” akcióbizottság most aláírásgyűjtéssel próbálkozik. A cé l a Kincsem Park és az alagi tréningközpont megmentése. De nemcsak szimpatizánsokat gyűjt, kész üzleti tervvel rendelkezik. Vállalják az üzemeltetés teljes költségét, csak az ingatlan használatát ne vegyék el tőlük. Igaz, ezzel önök elesnének a 70 milliárd os bevételtől. Kérdés csak az, mi ér többet: 70 milliárd egyszeri hiánypótlás, vagy a majd’ kétszáz éves nemzeti hagyomány megőrzése? Tisztelt Államtitkár Úr! Ha önt is megkeresi az akcióbizottság a felhívással, ön aláírja azt? Várom válaszát. (Taps a Fide sz, a KDNP és az MDF padsoraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Gőgös államtitkár úr válaszol. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Ha már nekünk címezte ezt a kérdést, amihez alapvetően a lovak egészségügyi állapotán kívül túl sok közünk nincs, akkor hadd mondjak annyit, hogy nem gondolnám, hogy ez egy széles néptömeget érintő probléma. De lehet, hogy a képviselő asszony úgy gondolja, hogy a lóversenyfogadás több százezer vagy több millió embert érint; szerintem néhány ezret, de ez inkább csak a magánvéleményem. (Dr. Horváth János: Ez hungarikum.) A képviselő asszony kérdésében szereplő információk - nyugodtan mondhatom - teljesen megalapoza tlanok. Hiszen egyetlen környező országban sem tudunk nyereségesen működő lóversenyzésről, már ahol egyáltalán létezik. Így nehéz beazonosítani, hogy a képviselő asszony mely környező országok példájára hivatkozik. A lengyel példa nem szerepelt egyébként a kérdésben, azt majd megnézzük. Az egyetlen szomszédos ország, ahol érdemi lóversenyzés folyik, Ausztria, ahol néhány éve valóban egy hiperszuper pályát adtak át; szeretném jelezni, hogy ez a pálya is veszteséges, tehát messze nem igaz az, hogy mindenhol nyereséges ez a sport.
