Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Dr. Nagy Andor (KDNP) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Környezeti kármentesítés - még mindig állami pénzen?” címmel - DR. NAGY ANDOR (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
2245 Nagy Andor, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a környezetvéde lmi és vízügyi miniszterhez: “Környezeti kármentesítés - még mindig állami pénzen?” címmel. A képviselő úré a szó. DR. NAGY ANDOR (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A mi területünkön, a környezetvédelemben egyelő re nincsenek mentorok, itt valamivel könnyebb a helyzet, de vannak ügyek. Az egyik ilyen ügyben szeretnék interpellálni önhöz. Egy olyan ügyről van szó, amely nem először szerepel a tisztelt Ház előtt. Valamikor tavaly, 2007 novemberében az egyik képviselő társam, Farkas Sándor az ön elődjéhez, Fodor Gáborhoz már intézett a csepeli galvániszap ügyében egy szóbeli kérdést. Azért foglalkozott akkor a csepeli galvániszap ügyével, mert általános tanulságokat próbált megfogalmazni, még konkrét jogszabálymódosítá sokat is javasolt. Képviselőtársaimnak mondom, hogy ez az az ügy, amikor - hogy végre elkerüljön Csepelről a galvániszap - kénytelen volt a környezetvédelmi tárca 100 millió forintot is meghaladó összeget kifizetni azért, hogy a kármentesítés megtörténjen. Farkas Sándor felhívta arra a figyelmet már akkor is, hogy a csepeli galvániszap ügyét nem lehet önmagában elvonatkoztatva értékelni. Sajnálatos módon ugyanis a probléma gyakorlatilag már országos jelentőségű. Nemcsak Csepelen, hanem máshol is raknak, ill etve raktak le illegális módon szabálytalanul hulladékot. Legutóbb például a Németországból tonnaszámra Magyarországra érkezett illegális hulladék kavart fel nagy port Magyarországon. Gyakran találkozunk ezekben az ügyekben olyan cégekkel, amelyek szinte k izárólag azért jönnek létre, hogy szennyezzék a környezetet, majd amikor a probléma fölmerül, akkor köddé válnak, kiderül, hogy nincs vagyonuk, a menedzsmentjük, az igazgatóik gyakran strómanok, a tulajdonosok olyan hajléktalanok, akiknek fogalmuk sincsen semmiről. 2007 novemberében és most is az volt az álláspontunk, hogy mielőbbi jogszabályi változásokra van szükség, amelyek alapján a valódi károkozók már nem bújhatnának ki a felelősségre vonás és a környezetet ért károk fedezése alól. Korábbi esetben a m inisztert képviselő Kovács Kálmán államtitkár arról tájékoztatott bennünket, hogy képviselőtársam nyitott kapukat dönget, és 2008ban a tavaszi ülésszakon a Magyar Országgyűlés elé fog kerülni a környezetvédelmi biztosítékadásról és céltartalékképzésről sz óló jogszabály, amely a tevékenységhez már eleve hozzáköt egy garanciális elemet, azaz, ha a tevékenység során károkozás történne, nem mivelünk kell majd megfizettetni a károkat, hanem magával a károkozóval. Őszintén mondom, hogy az államtitkári válasznak a magam részéről nagyon örültem, és az a ritka pillanat volt a Magyar Országgyűlésben, amikor valamilyen ügyben egyetértettünk, és úgy éreztük, egy komoly jogszabályi kezdeményezés részesei lehettünk. Hol van ez a jogszabály? - kérdezem tisztelettel a mini szter urat. Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szabó Imre miniszter úr válaszol. SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Ú r! Abban a reményben, hogy válaszom után is úgy érzi majd, hogy komoly jogszabályi kezdeményezés részese, előrebocsátom, hogy a környezetvédelmi biztosítékadásról szóló jogszabályt kormányrendelet formájában változatlanul az első félévben kívánjuk elfogadn i. Annak sem látom akadályát, hogy tekintettel a szabályozni kívánt kérdés gazdasági hatásaira és összetettségére, a témával a környezetvédelmi bizottság részletesen foglalkozzon. A bizottság egykori tagjaként és miniszterként is egyetértek ugyanis azzal a törekvéssel, hogy a környezeti károk helyreállításáért az okozónak kell felelősséget vállalnia. Fedezet hiányában ugyanis
