Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KIS PÉTER LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2043 területére behozni, onnan kiszállítani csak állategészségügyi, illetve növényegészségügyi határállomáson keresztül lehet. (A jegyzői székeket Gulyás József és Szűcs Lajos foglalják el.) Tisztelt Ház! A törvénytervezet az EU közvetlenül alkalma zható jogi aktusaiban foglaltak szerint tartalmazza a tájékoztatási, a reklámozási, a forgalombahozatali és felelősségi szabályokat. Ezen belül kiemelt fontosságú az élelmiszerjelölési előírások szabályozása, a végső fogyasztó megtévesztésének a tilalma. A jelölésért az előállító, illetve forgalmazó az egyetemleges felelős. A takarmány és az élelmiszer biztonságáért az előállító és az elsődleges forgalomba hozó felel. Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapításáért az el őállító, a lejárati idő betartásáért a forgalomba hozó a felelős. Tisztelt Képviselőtársaim! Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei szabályozási köréből kiemelkedő a nyomon követhetőség rendszere. Ez az egyik fontos kérdés annak érdekében, hogy a megelőzés mint fontos elv érvényesüljön. A hibás, az emberi egészséget veszélyeztető termék, élelmiszer visszahívható legyen az értékesítés bekövetkezte előtt. A kötelezettségek körében igen fontos a növény termesztésével, az állat tartásával össze függő nyilvántartási, engedélyezési, jelentési, értesítési, együttműködési kötelezettségek köre. Az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozások kötelezettségei között meghatározó fontosságú a 22. § b) pontja szerint, hogy olyan ellenőrzési, minőségbiztosít ási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetni, amelyekkel biztosítható az élelmiszer biztonsága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomon követhetősége. Az állam felelősségének felvetése, bizonyos állami beavatkozások jogosults ága, szükségszerűsége a nemzetgazdaság több területén vitatható, túlzott mértéke vagy elégtelensége bírálható. De azt gondolom, hogy az állam felelőssége, kötelezettségei az élelmiszerlánc felügyelete terén nem kérdőjelezhetők meg. A törvény az állam felel ősségét, az állami feladatok szervezését, irányítását olyan keretek között fogalmazza meg, amely biztosíték lehet az alapvető cél, az élelmiszerbiztonság megteremtéséhez, fenntartásához. Ennek fontos jogszabályi garanciája az élelmiszerláncfelügyeleti, v alamint az élelmiszerláncbiztonsági tudományos szervezet létrehozása és működtetése, a gyorsriasztási és laboratóriumi rendszer működtetése, a költségvetési törvényben külön alcímen megjelenített feladatok elvégzésének fedezetére az előirányzat biztosítás a. A korábbi hatásköri viták feloldására a törvény egyértelműen rendezi, hogy az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét az élelmiszerláncfelügyeleti szerv látja el. Az élelmezés- és táplálkozásegészségügyi hatósági feladatokat az egészségügyi államigazgatá si szerv végzi. Rendezi továbbá a fogyasztóvédelmi hatóság helyét, szerepét, hatáskörét és együttműködési kötelezettségét. Tisztelt Ház! A törvénykezésben, a törvényalkotásban mindig a legnagyobb körültekintést a jogkövetkezmények pontos, az aktuális törvé ny céljait leginkább megvalósító megalkotása igényli. A napirenden szereplő törvénynél is nagy jelentőségű, hogy melyek és milyen mértékűek legyenek azok a jogkövetkezmények, amelyek leginkább szolgálják az emberek egészségének védelmét, biztonságos élelmi szerrel való ellátását: milyen intézkedések szülessenek, és milyen bírságok legyenek kiszabhatók annak érdekében, hogy az élelmiszerbiztonság növekedése bekövetkezhessen? Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok és az ellenőrzési botrányok alapján a fogyasztók , az egész társadalom igénye az, hogy a jogszabályokat sértőkkel, az elkövetőkkel szemben a lehető legszigorúbb fellépés történjen meg. Az állampolgárok meghatározó többsége részéről megfogalmazott igény, hogy a szándékos, az ember egészségét veszélyeztető vagy kimondottan tisztességtelen haszonszerzés miatt elkövetett cselekmények a büntetőjog keretei között kerüljenek elbírálásra. A törvénytervezetben megcélzott jelentős szigorítás, a nettó árbevétel alapján történő bírságolás az igazságosabb elbírálást s zolgálja. Ennek kapcsán is úgy gondolom, hogy az előttünk szereplő
